Gyakori kérdések

Nem ÖCSG tag, közvetlen hozzátartozók között elfogadható-e ajándékozási
szerződés karbamid tartalmú műtrágya, mikrobiológiai-; kondicionáló
szerek felhasználásánál, ha a beszerzés korábbi volt és a számla csak az
egyik kérelmező nevére szól? A számlán feltüntetett mennyiségek mindkét
kérelmező területére elegendő mennyiséget igazolnak. A 15/2023. (IV.19.) AM
rendelet 13.§-ban foglaltak szerint ilyen kitétel nincs, hogy "ajándékozás", ezért
szeretném kérdezni, hogy ez a szerződés elfogadható-e, illetve, ha nem elfogadható,
de elvileg lehetséges így átadni családon belül anyagot, akkor azt milyen módon kell
írásban rögzíteni? Adás-vételi szerződés esetleg megfelel, ha ajándékozás
nem lehetséges?

Amennyiben olyan családtagok a kérelmezők, akik nem alkotnak ÖCSG-t, illetve nem áll fenn esetükben a 15/2023. AM rendelet 13.§ (4) bekezdés b) pontjában felsorolt egyik viszony sem (termeltető, ÖCSG, termelői integrációs szervezet, termelői csoport, termelői szervezet), úgy a megfelelő mennyiségű készítmény átruházásáról ugyanolyan módon kell gondoskodniuk adás-vételi vagy ajándékozási szerződés megkötése mellett, mint ami a fent említett paragrafus (4) bekezdés b) pontjának ba)-bc) pontjaiban előírt (tehát szerződés + átadott mennyiséget igazoló dokumentum + eredeti számla másolata). 

A KAP honlapján miért csak májusban jelent meg a dózisokról szóló közlemény?

Az Agro-ökológiai Program  egyes gyakorlatai során használható, a NÉBIH által engedélyezett szerek listának kiegészítéseként jelent meg május első felében az „Agro-ökológiai Programban (AÖP) felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről” szóló közlemény, mely egy „Útmutató a NÉBIH által engedélyezett készítmények használatához, az engedélyokiratok helyes értelmezéséhez és az egyes gyakorlatok teljesítéséhez”. E közlemény kiadását azért láttuk indokoltnak, mert sok kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell értelmezni az engedélyokiratban foglaltakat, hogy kell felhasználni a szereket. Ha a gazdálkodó a szóban forgó önkéntes AÖP gyakorlatok valamelyikét szeretné teljesíteni, annak egyik feltétele éppen az, hogy a Nébih által kiadott engedélyokiratban foglaltak szerint használja fel az adott készítményt. 

Ültetvényeknél jár-e a 2 pont ha az évelő növénytakarót nem
vetéssel, hanem többszöri mulcsozással alakítom ki a sorközökben?

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás.  

Ha nem sikerül betartani maradéktalanul minden vállalást az AÖP-ben, akkor mik a
szankciók, ha csak a gyepnél, akkor csak az veszik el, vagy minden AÖP kifizetés, de a SAPS-ra
nem terjed ki ?

Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Ha a nem teljesítő földhasználati kategória nem tartozik a „feltételesen mentesülők” (küszöbérték alatti méretű gyep, szántó és ültetvény, vagy Natura 2000 gyep) közé, akkor egy földhasználati kategória nem teljesítése a teljes AÖP támogatás megvonását jelenti.
Mivel azonban az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Mi a különbség a tervezett és a tényleges időpont között
agrotechnikai műveletnél? Problémát jelent-e az, hogy nem a tervezett időpontban végzem
el a tevékenységet, és így az egységes kérelemben a tervezett időpont nem fog
egyezni a tényleges időponttal?

Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:

B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

B4. Kizárólag alternáló kasza használata

C2. Kizárólag alternáló kasza használata

A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb.  miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.

Meg van-e határozva a programban, hogy a területek hány százalékán kell a
talajtakarást biztosítani? Mert erre vonatkozó adatot nem találtam.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Elektronikus gazdálkodási napló kötelezettségével kapcsolatban lenne 2 kérdésem.
Először is hogy hogy áll a szoftver, másodszor hogy hogy lesz az ellenőrzése a
naplónak, valamint ezzel összefüggésben az aöp-nek?

Idén az induló AÖP esetén még nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése (az elektronikus permetezési napló kivételével), azonban a gazdálkodási napló vezetése kötelező. Továbbá év végén a papír alapú gazdálkodási napló adatait fel kell töltenie az elektronikus naplóba a gazdálkodónak a NÉBIH által üzemeltetett felületen. 

AÖP mikrobiológiai szerek és kondícionálók alkalmazása során a
beszerzés, illetve a kijuttatás dátumára milyen szabályok vannak?

Nevezett gyakorlatok keretében felhasznált készítmények beszerzési időpontja csupán annyiban releváns, hogy a kijuttatáskor a készítménynek a felhasználhatósági időn belül kell lennie. Felhasználható tehát pl. olyan készítmény 2023 tavaszán, amelyet ugyan 2022 nyarán szereztek be, de felhasználhatósági ideje 2023. december 31-én jár le. Egy másik fontos szabály, hogy a készítmények kijuttatásakor az AÖP igénylés naptári éve számít, s nem az, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt termeszt a gazdálkodó a területen. Illetve az sem lényeges, hogy a tárgyévi főnövényhez, másodvetéshez, vagy az ősszel elvetett, de már a következő naptári évre szánt főnövényhez kapcsolódik a kijuttatás. 2023-ban tehát olyan készítmény-kijuttatások vehetők figyelembe, amelyek 2023-ban juttatnak ki a területre. Akár állománykezelésről van szó, akár talajoltásról vagy szárbontásról. Egy 2023 őszén elvetni szándékozott rozs talajmunkáival egy időben kijuttatott mikrobiológiai készítmény a 2023-as AÖP-ben számolható el (és NEM a 2024-esben, hiába a rozs akkor lesz főnövény a területen).

Ha nincs 30 ha-nál nagyobb parcellaméret a gazdaságban, kapható-e pont e korlátozás
választásáért?

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.