Gyakori kérdések
Az AÖP-ből ki van-e tiltva a glifozát hatóanyag?
A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen
Rövid vágásfordulójú, sarjaztásos ültetvényre igényelhető-e
AÖP támogatás, ültetvények talajtakarása évelő kultúrák
fenntartásával vagy gyepesítés előírás választásával? A sorok között
nem telepített gyep van, amit szárzúzóval tartanak karban.
Ha szántó művelési ágban lévő területen van, ill. jogosult a területalapú támogatásra, így AÖP-öt is igényelhet. Sorköztakarás módja lehet évelő kultúra vagy gyep. Nem baj, ha nem telepített. A növénytakaró szárzúzással történő karbantartása megfelelő.
Karbamid szórassal kapcsolatban ha napraforgó vetésben tudom teljesíteni a feltételeket,
tehát beforgatom, legalább egy tábla, 5 %-ot eléri, hatóanyag feltételeknek
megfelelek, DE! van olyan búzatábla, ahol szintén szórtam karbamidot, amit természetesen
nem forgattam be, ez kizáró ok, tehát ezt a pontot így már nem választhatom?
Helyes a levezetés, ugyanis a vállalás a mezőgazdasági üzem teljes területére vonatkozik. Az 5%-al a minimum követelményt ugorja meg, hogy a gyakorlatot választani tudja. Ugyanakkor a gyakorlat minden olyan területre vonatkozik, ahol karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.
Az AÖP (Agro-ökológiai Program) az ÖKO területekre is választandó? Az
üzem területébe beszámít?
Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.
A növény- és talajkondicionálok esetén az ellenőrző hatóság
hogyan fogja vizsgálni a teljesülést, mivel a legtöbb engedélyokiratban nincs meghatározva
a minimális kijuttatási szám és a dózis?
A „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása” gyakorlat választása esetén az AÖP általános szabályként annyit állapít meg:
A gyakorlat teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,
a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,
b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és
c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.
A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án ki kell juttatnia a mezőgazdasági termelőnek.
Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédőszerek
alkalmazását ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.
A szerves trágya használata nem szerepel a választható gyakorlatok között. Miért?
Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el. (link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-…)
Ha a gazdálkodó területén van 17%-os fedvény, akkor a N tartalmú mikrobiológiai
készítményt vagy talaj- vagy növény kondicionáló bizonyos készítmények
kijuttatásakor véthet a nitrátrendelet ellen, miszerint 17%-os területen trágya nem
juttatható ki. Ebben az esetben élhet-e a gazdálkodó a táblabontással? Nem lesz
emiatt mesterséges körülmények megteremtése miatt vizsgálva?
A táblák száma, elhelyezkedése és méretének változása önmagában nem kelti mesterséges körülmény megteremtésének gyanúját. A példában előadott esetben sem.
Ügyfelem pásztoroló legeltetést vállal AÖP-ben, de a pásztori feladatokat
a választható lehetőségek közül, foglalkoztatott útján és ÖCSG
tagján keresztül látja el, mégpedig úgy, hogy amikor a foglalkoztatott a szabadságát
tölti, akkor az ÖCSG tag a pásztor. A felület csak egyféle lehetőséget enged
kiválasztani. Ebben az esetben mi a teendő? Szükséges változtatni a szabadságolás
időtartama alatt a pásztori feladatok ellátásán?
Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.
A gazdálkodók és gyártók egy része úgy ítéli meg, hogy a növénykondicionálók
esetén a jogalkotó nem vette figyelembe a feltételes módot. Ezzel a termelőknek
esetlegesen felesleges extra kiadást okoz. Mi volt ennek az oka?
Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos és objektív dokumentum egy piaci forgalomban lévő termék esetében, amihez jogkövetkezményt (pl. támogatási feltétel teljesülését vagy nem teljesülését megállapító döntést) lehet rendelni. Az engedélyokirat kiadását érdemi vizsgálatok előzik meg, amelynek specifikációjába a gyártónak is van beleszólása. Ezek a hatásossági és hatékonysági vizsgálatok tehát a gyártóval vagy forgalmazóval egyeztetett, előre beállított paraméterekkel történnek. Az engedélyokirat az ily módon lefolytatott vizsgálatok eredményeit tükrözi.
