Gyakori kérdések
Van-e minimum terület nagyság a Feltételesség előírásainak és követelményeinek
történő megfelelés esetén?
A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén be kell tartani, táblamérettől (és a táblára eső igényléstől) függetlenül.
Öntözött területeken előfordul, hogy az EK főnövényt követően
pl. szója másodvetésre kerül sor, késői betakarítással. Ez esetben a HMKÁ
6 talajtakarás miképpen valósulhat meg, hiszen ez esetben a másodvetés nem maradhat fenn
december 31-ig ?
Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.
A tarlómaradványok talajba forgatásának mi az a módja, amivel a HMKÁ 6 (kötelező
talajtakarás szeptember 30-ig) sértetlensége is teljesül?
A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.
Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdálkodó 10 ha fölötti szántóterületen
gazdálkodik, melyből kb. 2 ha-on zöldségnövényeket termeszt kisebb területeken,
ezért az adott területet az egységes kérelemben "Konyhakertek" hasznosítással jelöltük.
Természetesen a növények rendszeresen más ágyásba kerülnek, viszont a területen
kiépített öntözőrendszer, kerítés, őrbódé található.
Kérdés, hogy ilyen esetben erre a területre is vonatkozik-e az, hogy 3 év alatt vetésváltásnak
kell történnie, vagy valamilyen úton-módon mentesül ez a terület a szabály alól?
A konyhakertekre sem az uniós jog, sem a magyar KAP Stratégiai Terv nem fogalmaz meg mentességet a vetésváltás alól.
AKG-s ügyfélnél nem kerül elvetésre a csemegekukorica június 9.-e előtt,
de nem is volt előtte semmi vetve. TAR10 kód legyen beírva a tárcsázva rendben tartott
területére, mert AKG-s, vagy mehet az AKG-ban tiltott PIH01, a valóságnak megfelelően?
A VP AKG 2021 területeken az egységes kérelem beadási ideje alatt jelölni szükséges a főnövényt. Ezt az ügyfélnek a 2023. évben (is) a valóságnak megfelelően szükséges megadni. VP AKG 2021 keretében a terület akkor fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő a termeszteni kívánt növénykultúrát a benyújtási időszak vége előtt el is veti. Amennyiben a EK beadási idő végén (jún. 9.) az utolsó benyújtott egységes kérelemben az AKG vállalással érintett táblán PIH01 vagy TAR10 hasznosítási kód szerepel, az a tábla VP AKG 2021 jogcímben nem támogatható.
Melyek azok a vizes területek, melyek kis vizes élőhelyként elszámolhatóak?
2023-ban kizárólag szántó területen elhelyezkedő, a HMKÁ 8 előírás kapcsán minimum arány elérésére felhasznált kis vizes élőhely számolható el támogatható területnek. A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolható a nem termelő beruházások keretében létrehozott vizes élőhely, továbbá a gazdálkodó által változásvezetéssel bejelentett bármilyen kis vizes élőhely, ami megfelel feltételesség rendelet szerinti kritériumoknak.
HMKÁ 5. előírás: 12%-os nagyobb lejtésű területen a direkt vetés
előtt lehet-e e talajmunkát végezni?
Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.
A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) és a középmély lazítás (ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.
Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).
