Gyakori kérdések

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.

A főszabály az, hogy minden mezőgazdasági termelőnek, aki az egységes kérelem keretében közvetlen területalapú támogatást igényel, ki kell jelölnie nem termelő területet vagy nem termelő tájképi elemet. Ugyanakkor vannak mentesülő esetek.

A nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális arányára vonatkozó kötelezettség alól mentesülnek azok a mezőgazdasági üzemek

        a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;

        b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy 

        c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek

A támogathatóság feltétele, hogy a nem védett NPLFA nagysága nem haladhatja meg a táblaméret 50%-át, ugyanis a tábla mezőgazdasági művelésének dominanciája ezzel biztosítható. Viszont ezzel kapcsolatban az ügyfélbarát és egyben NPLFA barát megközelítést követjük. A gazdálkodóknak figyelniük kell, ugyanis, aki arra vonatkozóan kap TMR figyelmeztetést, hogy túlment az NPLFA igénylése a táblaméret 50%-án, haladéktalanul javítsa az igénylését, ugyanis ezt szankciómentesen megteheti. Ha egy gazdálkodó ilyen értesítést kap, akkor ennek a korrekciós, segítő szándékú felszólításnak azonnal tegyen eleget. Abban az esetben viszont, ha mindezek ellenére az NPLFA nagysága az igénylés szerint mégis 50%-nál nagyobb mértékben foglalja el a táblaterületet, akkor a szankcionálási alap az a területnagyság lesz, mellyel túllépte az 50%-ot.

Igen, figyelembe kell venni. Az idén alkalmazott átmeneti mentesség csupán a 2022-höz képest 2023-ban termesztett növények vonatkozásában jelent könnyítést. 2024-ben ugyanez már nem alkalmazható 2023-hoz képest. Más szavakkal: a 2023-ban termesztett növények nem válnak „láthatatlanná” az elkövetkező évek kérelmezéseiben, illetve a követendő előírások betartásakor.

A tájképi elemnek az ügyfél jogszerű földhasználatában levő területen kell lennie. A kötelezően megőrzendő, ún. védett tájképi elemek bármilyen mezőgazdasági parcellán elhelyezkedhetnek (szántó/állandó gyep/állandó kultúra). A 4% keretében elszámolható nem termelő területek és tájképi elemek csak szántó területen, a táblán helyezkedhetnek el.

A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők: 
 

„(1) A HMKÁ8 előírás alkalmazása során olyan, az Egységes kérelem rendelet szerinti parlagon hagyott terület fogadható el, amely 
a) legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: pihentetési időszak) pihentetésre kerül és
b) a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.  

(2) A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával. 

(3) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett. 

(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ8 előírásban beszámítható területnek.

(5) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”

A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén be kell tartani, táblamérettől (és a táblára eső igényléstől) függetlenül.

HMKÁ 5 szerinti erózióvédelmi előírás tekintetében: A 12%-os lejtőt a MePAR-ban fedvényként lehatárolt területek jelzik. Annak megítélése, hogy egy adott tábla összességben 12% feletti lejtésűnek minősül-e, a 14/2023 AM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint történik. 

JFGK 1 szerinti erózióveszélyeztetett területeken betartandó követelmények tekintetében azonban a fedvény (akár foltszerű) területére vonatkozik a kötelezettség.

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.