Gyakori kérdések

Az agrárminiszter 13/2023. (IV. 19.) AM rendelete szerint a gazdálkodási napló:

26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti. 

(2) (3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. 

(4) A gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában – az elektronikus vezetés kivételével – a tárgyévet követő év január 31-ig elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére.

A Vidékfejlesztési Program több intézkedése és ezen kívül több jogszabály is kötelezettségként írja elő a gazdálkodók részére a GN vezetését, amelyek a következők:

1.         VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG) 

2.         VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO) 

3.         VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)

4.         VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások 

5.         VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése

6.         VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése

7.         VP3-14.1.1-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 

8.         VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztésfejlesztése támogatás

9.         VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével támogatás

10.       VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás

11.       VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása

12.       VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása

13.       VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása 

14.       az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételesség rendelet) HMKÁ5, HMKÁ8, JFGK1 és JFGK2, JFGK7 és JFGK8 kapcsán az alábbi esetekben:

-           - aki erózióérzékeny területen (beleértve a 12%-nál meredekebb lejtésű területeket) rendelkezik (HMKÁ5, JFGK1),

-           - aki nitrátérzékeny területtel rendelkezik (JFGK2)

-           - aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti,

-           - aki növényvédelmi kezeléseket alkalmaz (JFGK7 és 8)

15.        az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet)

16.       a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: termeléshez kötött támogatások rendelet)

17.       a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet)

18.       2023-tól a gazdálkodási napló részét képezi a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 30. §-a szerinti permetezési napló is.

A permetezési naplóba a növényvédelmi kezeléseket 24 órán belül kötelesek fölvezetni, az többi műveletre pedig 15 nap áll rendelkezésre. Kivétel ez alól az állatállomány, amelyet havi rendszerességgel kell vezetni, illetve a szervestrágyamérleg, amely éves szinten rögzítendő.

A https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny oldalon található kitöltési útmutató támogatási jogcímenként részletezi, hogy mely lapjait szükséges a Gazdálkodási naplónak vezetni a támogatás igénylésének feltételeként. 

Az elektronikus Gazdálkodási naplóhoz is készül útmutató, abban is megtalálhatóak lesznek ezek az információk.   

Az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR - https://upr.nebih.gov.hu/) érhető el, KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják az e-GN-t. Az ügykatalóguson, az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Oktató videó megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=CDM-scRK8sA&t=1s

A 15/2024. (IV.9.) AM rendelet szerinti követelményeknek megfelelő gazdálkodási napló a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus felületet, az elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN). A gazdálkodási naplót elektronikusan vagy papír alapon is vezethető. A szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatás esetében a gazdálkodási napló a jogosultsági feltételek igazolására szolgál. A Magyar Államkincstár (Kincstár) az előírt minimális hozam meglétét 100%-ban ellenőrzi, a gazdálkodási napló valamint a tárolási napló adattartalmából.

A gazdálkodási napló vonatkozó betétlapjai a termeléshez kötött támogatások esetében az 1-7 és a 10-es számú adatlapok. A hozam igazolására elfogadható a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a Nébih honlapján elérhető elektronikus felületen benyújtható elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN).

Az elektronikusan vezetett naplót tehát nem szükséges kinyomtatni, a Kincstár felé történő adatszolgáltatás szempontjából elég annak Excel vagy Pdf formátumú exportálása és beküldése. Az ügyfelek terheinek csökkentése, ésszerűsítése érdekében 2024-re vonatkozó Nébih közlemény módosulásakor került ki az aláírás és szkennelés. Összefoglalva tehát, elegendő az elektronikusan vezetett napló Excel vagy Pdf formátumú exportját beküldeni a Kincstár részére.

Az Európai Bizottság döntése értelmében 2023-ban a tagállamok élhetnek bizonyos könnyítésekkel a HMKÁ 7 szerinti vetésváltási szabályok, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő területek vonatkozásában. A vetésváltási szabályokban ez azt jelenti, hogy az önmaguk után semmiképpen nem vethető növények kivételével nem kell alkalmazni idén a vetésváltási szabályokat. Magyarország él ezzel a lehetőséggel. A HMKÁ 8 esetében pedig azt jelenti az átmeneti mentesség, hogy a parlagon hagyott területnek szánt táblákon van mód élelmiszer célú növénykultúrákat termeszteni. Az ilyen táblák idén annak ellenére is elszámolhatóak „talajtakarásos parlagként”, hogy ott tényleges termelő tevékenységet folytatnak. Figyelem! A Bizottság döntése alapján kukorica és szójabab nem vethető ezeken a területeken! Az elfogadható élelmiszer célú növénykultúrák listáját a 14/2023. AM rendelet 16. melléklete tartalmazza.

A derogáció a vetésváltásra is vonatkozik 2023 tekintetében, tehát nem kötelező eltérő növényt vetni idén 2022-höz képest. Kivételt képeznek azok a növények, melyek semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye. Továbbá emlékeztetünk, hogy 2024-ben úgy kell alkalmazni a vetésváltási szabályokat, hogy a 2023-ban vetett növényeket is figyelembe kell venni. Például hibridkukorica vetőmagtermesztésre használt táblák esetében a négyéves periódusba 2023-at is bele kell számolni. Vagy ha 2023-ban őszi búzát termesztettem egy táblán, akkor főszabály szerint ott 2024-ben már csak akkor tehetem meg ugyanezt, ha (i) megfelelő másodvetést alkalmazok a 2023. évi búzámat követően, vagy (ii) élek a szántó 33,33%-os vetésváltási rugalmasságával. Ha pedig 2022-ben és 2023-ban is őszi búzát termesztettem ugyanazon táblán, akkor kizárólag úgy nyílik mód ismét őszi búzát termeszteni a területen, ha előtte megfelelően megválasztott és kivitelezett másodvetést iktatok közbe.

A feltételesség HMKÁ 5. előírása során fontos tisztázni, hogy az előírás 3 féle erózióvédelmi intézkedést említ.
 
Az előírás szerint tilos 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények (ideértve a kukoricát, napraforgót) valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. 
Kivételt képeznek a szabály alól a következők:
1.         A gazdálkodó direktvetést alkalmaz;
2.         A gazdálkodó szintvonalasan, vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelést alkalmaz; vagy
3.         A gazdálkodó az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelést alkalmaz.
 
A fenti megoldások kombináltan is alkalmazhatóak, a gazdálkodó szabad mérlegelésére van bízva, hogy a szántóterületén hol, milyen módszert alkalmaz az erózió elleni védekezés céljából, azonban elvárás, hogy a tábla teljes területét le kell fednie erózióvédelmi megoldással 
Fontos megjegyezni, hogy erózióvédelmi sáv vagy sávok kialakítása csak akkor kötelező, amennyiben a szántó táblán a gazdálkodó nem alkalmaz az erózió elleni védekezésre a fentiek közül egyéb (1. 2. pontban szereplő) megoldást. Erózióvédelmi sáv alkalmazása esetén a sávokat a táblán belül a lejtővel párhuzamos tengelyen mérve átlagosan legalább 100 méterenként szükséges kialakítani.
 
Kiemelendő továbbá hogy a tábla akkor minősül 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek, ha 
1.         2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy
2.         2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt

1. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása), ha ezt szeptember 30-a előtt elvégzi a gazdálkodó, 
2. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba nem teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).

DE ha a gazdálkodó a szeptember 30-i dátumot követően a melléktermék talajba való tejes bedolgozását is megteszi, úgy mind a három elvárásnak eleget tesz (HMKÁ6, AÖP, AKG vállalás). Azaz szeptember 30-ig megtartja a talajborítást, ahol sekély tarlóhántást végezhet, a megfelelő mennyiségű melléktermék fenntartásával, majd szeptember 30-a után az AKG vállalás betartása érdekében a beforgatást is megteszi.

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.