Gyakori kérdések

Hol érhető el az elektronikus gazdálkodási napló?

Az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR - https://upr.nebih.gov.hu/) érhető el, KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják az e-GN-t. Az ügykatalóguson, az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Oktató videó megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=CDM-scRK8sA&t=1s

Hol lehet segítséget kérni az elektronikus Gazdálkodási napló kitöltésével
kapcsolatban?

A nyilvántartás vezetésével és az adatok rögzítésével kapcsolatos kérdéseket és problémákat az egn@nebih.gov.hu e-mail címre kérjük jelezni.

Kérjük, minden esetben tartalmazza az e-mail annak a gazdálkodónak a FELIR-azonosítóját, akinek a naplójában keletkezett a hiba, a pontos azonosítás érdekében.

Milyen rendelet írja elő, hogy vezetni kell az (elektronikus) Gazdálkodási
naplót?

A Gazdálkodási naplóra vonatkozó általános szabályokat a 2023. április. 20-án a Magyar Közlöny 58. számában megjelent rendeletegyüttes tartalmazza. Ezekből a 13/2023. (IV. 19.) AM rendeletet emelnénk ki, mely az alábbiak szerint fogalmaz:

26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti. 

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (június 09.) meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni. 

(3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. 

Elektronikus naplóvezetésnek számít a Nébih online felületén, vagy külső szolgáltatók által biztosított szoftveren keresztül (interfész) vezetett napló.

Papír alapú vezetésnek számít a kinyomtatott, Nébih által kiadott formanyomtatványon vagy a formanyomtatvánnyal megegyező adattartalmú dokumentumon kézzel való vezetés, vagy a formanyomtatvány vezetése Excelben. Ezekben az esetekben - a Feltételesség és a Termeléshez kötött támogatások kivételével - 2024. január 31-ig föl kell vezetni a naplót a Nébih online rendszerébe.

Mivel a papír alapú nyomtatványt, illetve az Excelben vezetett naplót nem lesz lehetőség dokumentumként a rendszerbe feltölteni, hanem azt kézzel kell felvezetni, a dupla adatrögzítés elkerülése érdekében kérjük, hogy aki teheti, már eleve az online rendszerben vezesse a naplóját.

Hol érhető el a papír alapú formanyomtatvány, és a kitöltési útmutató?

A Nébih honlapján 06.21-én megjelent az 1/2023. Nébih eGN hirdetmény, melyből a 2023-tól érvényes nyomtatvány és az útmutató is letölthető.

A dokumentumok az alábbi linken érhetők el:

https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny

A 2024-es Szemes fehérje növény támogatás keretében történt hiánypótlás esetén hogyan kell benyújtani a gazdálkodási napló kitöltött részeit annak igazolására, hogy a megfelelő termés mennyiség előállításra került a területeken? Ha online gazdálkodási naplót vezet a gazdálkodó, akkor ezt miért szükséges kinyomtatni, majd aláírva visszaküldeni? Egy gazdálkodó esetében ez akár több száz oldal nyomtatásával és szkennelésével járhat. Nem lehet ettől eltekinteni?

A 15/2024. (IV.9.) AM rendelet szerinti követelményeknek megfelelő gazdálkodási napló a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus felületet, az elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN). A gazdálkodási naplót elektronikusan vagy papír alapon is vezethető. A szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatás esetében a gazdálkodási napló a jogosultsági feltételek igazolására szolgál. A Magyar Államkincstár (Kincstár) az előírt minimális hozam meglétét 100%-ban ellenőrzi, a gazdálkodási napló valamint a tárolási napló adattartalmából.

A gazdálkodási napló vonatkozó betétlapjai a termeléshez kötött támogatások esetében az 1-7 és a 10-es számú adatlapok. A hozam igazolására elfogadható a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a Nébih honlapján elérhető elektronikus felületen benyújtható elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN).

Az elektronikusan vezetett naplót tehát nem szükséges kinyomtatni, a Kincstár felé történő adatszolgáltatás szempontjából elég annak Excel vagy Pdf formátumú exportálása és beküldése. Az ügyfelek terheinek csökkentése, ésszerűsítése érdekében 2024-re vonatkozó Nébih közlemény módosulásakor került ki az aláírás és szkennelés. Összefoglalva tehát, elegendő az elektronikusan vezetett napló Excel vagy Pdf formátumú exportját beküldeni a Kincstár részére.

Van-e minimum terület nagyság a Feltételesség előírásainak és követelményeinek
történő megfelelés esetén? 

A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén be kell tartani, táblamérettől (és a táblára eső igényléstől) függetlenül.

A 12 %-ot foltszerűen kell értelmezni?

HMKÁ 5 szerinti erózióvédelmi előírás tekintetében: A 12%-os lejtőt a MePAR-ban fedvényként lehatárolt területek jelzik. Annak megítélése, hogy egy adott tábla összességben 12% feletti lejtésűnek minősül-e, a 14/2023 AM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint történik. 

JFGK 1 szerinti erózióveszélyeztetett területeken betartandó követelmények tekintetében azonban a fedvény (akár foltszerű) területére vonatkozik a kötelezettség.

A feltételességnél a pihentetett terület külön növénykultúrának
számít. Lehet-e több éven keresztül ugyanazon a területen ez a pihentetett terület?

A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők: 
 

„(1) A HMKÁ8 előírás alkalmazása során olyan, az Egységes kérelem rendelet szerinti parlagon hagyott terület fogadható el, amely 
a) legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: pihentetési időszak) pihentetésre kerül és
b) a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.  

(2) A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával. 

(3) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett. 

(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ8 előírásban beszámítható területnek.

(5) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”

A tarlómaradványok talajba forgatásának mi az a módja, amivel a HMKÁ 6 (kötelező
talajtakarás szeptember 30-ig) sértetlensége is teljesül?

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Öntözött területeken előfordul, hogy az EK főnövényt követően
pl. szója másodvetésre kerül sor, késői betakarítással. Ez esetben a HMKÁ
6 talajtakarás miképpen valósulhat meg, hiszen ez esetben a másodvetés nem maradhat fenn
december 31-ig ?

Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.