Gyakori kérdések

A feltételesség HMKÁ 5. előírása során fontos tisztázni, hogy az előírás 3 féle erózióvédelmi intézkedést említ.
Az előírás szerint tilos 12%-nál nagyobb lejtésű területen a 16/2024. (IV.9.) AM rendelet 18. melléklete szerinti kapásnövények (ideértve a kukoricát, napraforgót) valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.
Kivételt képeznek a szabály alól a következők:
1.         A gazdálkodó direktvetést alkalmaz;
2.         A gazdálkodó szintvonalasan, vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelést alkalmaz; vagy
3.         A gazdálkodó az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelést alkalmaz.
A fenti megoldások kombináltan is alkalmazhatóak, a gazdálkodó szabad mérlegelésére van bízva, hogy a szántóterületén hol, milyen módszert alkalmaz az erózió elleni védekezés céljából, azonban elvárás, hogy a tábla teljes területét le kell fednie erózióvédelmi megoldással
Fontos megjegyezni, hogy erózióvédelmi sáv vagy sávok kialakítása csak akkor kötelező, amennyiben a szántó táblán a gazdálkodó nem alkalmaz az erózió elleni védekezésre a fentiek közül egyéb (1. 2. pontban szereplő) megoldást. Erózióvédelmi sáv alkalmazása esetén a sávokat a táblán belül a lejtővel párhuzamos tengelyen mérve átlagosan legalább 100 méterenként szükséges kialakítani.
Kiemelendő továbbá, hogy a tábla akkor minősül 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek, ha
1.         2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy
2.         2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt

A HMKÁ 2 fedvény és a HMKÁ2 bizonyos területekhez kapcsolódó fenntartási szabályok taxatív fenntartási szabályokat tartalmaznak, tehát a jogszabályból világosan kiderül, hogy mi az, amit lehet, és mi az, amit nem lehet csinálni egy ilyen területen (amit biztos, hogy nem lehet akár milyen típusú táblán, ha van egy vizenyős HMKÁ2 poligon, ott nem lehet szántani, nem lehet 25 centinél mélyebben talajművelést végezni, nem lehet levezetni a vizet, stb.). Amennyiben gyepes területen, gyepes táblán van lehatárolva egy HMKÁ2 folt, akkor azt nem lehet szántóvá alakítani. Az első megközelítésben nincs akadálya, hogy akár egy gyepes, akár egy szántós táblán lehatárolt HMKÁ2 folt területén kis vizes élőhelyet rajzoljunk be, hiszen a kis vizes élőhelynek a megjelölése nem feltétlenül jelent átalakítást, de azért mérlegelni kell, hogy csak azért, mert valami HMKÁ2 folton van, attól nem lesz automatikusan kis vizes élőhely, és vice versa. A kis vizes élőhelynek megvannak a saját jogszabályban rögzített tulajdonságai, és amennyiben azt teljesíti egy ilyen folt, az első megközelítésben nincs akadálya, hogy ezt be lehessen jelölni. A kis vizes élőhely egy táblához kapcsolódhat, míg HMKÁ2 több táblához is. Tehát, ha a HMKÁ2 folt vagy fedvény, több táblához kapcsolódik, az már egy korlátozó tényező a kis vizes élőhellyé való átalakításban. A HMKÁ2-es fedvények és poligonok kialakításánál a tábla határokat nem kellett figyelnie az algoritmusnak. Ez egy felszínborítási indíttatású fedvény, illetve országos talajtérkép alapján készült, nincs tekintettel a táblahatárokra (pl. a 12%-os lejtők fedvényében lévő poligonok sem követnek táblahatárokat). Egy kis vizes élőhelynek - legyen az gyepes táblán vagy szántós táblán - minden esetben rendelkeznie kell azzal a tulajdonsággal, hogy a tábla része. A kis vizes élőhelybe nem lehet „virtuális" táblahatárokat rajzolni, mindenképpen fizikai határa kell legyen a táblán belül.

Ha nincsenek gyepalkotók a területen, akkor lehet PIH01-et jelölni, ha vannak gyepalkotók, akkor ideiglenes gyepet írjon az ügyfél, tehát GYE01 vagy GYE02.

Az adott évi EK benyújtása előtt vetett és bármilyen formában betakarított/beforgatott rozs két féle módon viselkedhet.
1: amennyiben az ügyfél az őszi vetést a jogszabályban előírtak szerint a vetést követően bejelentette másodvetésként az előző évben, akkor a betakarítást/beforgatást az előző évi bizonylaton kell jelezni, és a növény az előző évi főnövény és az adott évi EK főnövénye közé eső másodvetés lesz.
2: amennyiben az ügyfél ezt nem tette meg, akkor javasoljuk az őszi vetésű rozst az adott évi főnövényként megjelölni, még akkor is, ha esetleg az már az adott évi EK benyújtásakor betakarításra/beforgatásra kerül.
 

Nem kell újra csatolni, mert megőrzésre kerül és úgy tekinti a felület, hogy az az utolsó benyújtott bizonylathoz tartozik, de ehhez fontos, hogy ne kerüljön törlésre az eddigi csatolmány, mert akkor úgy tekinti a rendszer, hogy nem nyújtott be dokumentumot, nem tudja figyelembe venni a "törölt" dokumentumot.

Az számít, hogy egy kérelemben hány hektár szerepel. Ha az ŐCSG egy kérelemben adja be a tagok területeit és ennek összterülete kevesebb mint 10 hektár, akkor ebben a kérelemben foglalt terület az üzem - mert az üzemet kérelem szinten értelmezzük - és mentesül a feltételesség ellenőrzések és szankciók alól.  De ha egy olyan egységről beszélünk, ahol szintén együttesen, egy kérelemben adják be a területeket de például 15 hektár területre vonatkozik a kérelem, akkor az már nem mentesülő kategória.

Amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni

A feltételesség előírásait a gazdaság teljes, 15/2024. (IV. 9.) AM rendelet 11. § szerint támogatásra jogosult területén be kell tartani. A 10 ha alatti összterülettel rendelkező gazdaságok azonban mentesülnek a feltételesség ellenőrzései és szankciói alól.

A kis vizes élőhelynek ez a sajátossága, hogy 1 termelőhőz kell tartoznia, és egy táblán belül kell elhelyezkednie. Nem lóghat ki és egy ügyfélhez kell tartoznia, ez a legnagyobb eltérés a HMKÁ2-hez képest.

A támogathatóság tekintetében nincs változás amiatt, hogy a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás 2025-től kikerült a HMKÁ 8. előírásai közül. A mezőgazdasági termelő természetesen az eddigieknek megfelelően tud támogatást igényelni a nem védett nem termelő tájképi elemekre is (mint egyéb tájképi elem), és ehhez nem szükséges nem termelő tájképi elemre és területre AÖP-igénylést jelölni. A korábbi éveknek megfelelően a táblarajzot az elem területére is ki lehet terjeszteni, a jogszerű földhasználatnak megfelelően. A tábla továbbra is akkor támogatható, ha a nem termelő tájképi elem területe – ide nem értve a védett tájképi elemet, a fás-bokros gyepterületet és szántóterületen vagy ideiglenes gyepterületen elhelyezkedő vízvédelmi sávot – a tábla területének 50%-át nem haladja meg. A kialakított fedvények alapján a Kincstár ellenőrzéskor természetesen a fedvény helyén a nem termelő tájképi elemet fogja feltételezni/keresni.