Gyakori kérdések

1. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása), ha ezt szeptember 30-a előtt elvégzi a gazdálkodó, 
2. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba nem teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).

DE ha a gazdálkodó a szeptember 30-i dátumot követően a melléktermék talajba való tejes bedolgozását is megteszi, úgy mind a három elvárásnak eleget tesz (HMKÁ6, AÖP, AKG vállalás). Azaz szeptember 30-ig megtartja a talajborítást, ahol sekély tarlóhántást végezhet, a megfelelő mennyiségű melléktermék fenntartásával, majd szeptember 30-a után az AKG vállalás betartása érdekében a beforgatást is megteszi.

A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén be kell tartani, táblamérettől (és a táblára eső igényléstől) függetlenül.

HMKÁ 5 szerinti erózióvédelmi előírás tekintetében: A 12%-os lejtőt a MePAR-ban fedvényként lehatárolt területek jelzik. Annak megítélése, hogy egy adott tábla összességben 12% feletti lejtésűnek minősül-e, a 14/2023 AM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint történik. 

JFGK 1 szerinti erózióveszélyeztetett területeken betartandó követelmények tekintetében azonban a fedvény (akár foltszerű) területére vonatkozik a kötelezettség.

A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők: 
 

„(1) A HMKÁ8 előírás alkalmazása során olyan, az Egységes kérelem rendelet szerinti parlagon hagyott terület fogadható el, amely 
a) legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: pihentetési időszak) pihentetésre kerül és
b) a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.  

(2) A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával. 

(3) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett. 

(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ8 előírásban beszámítható területnek.

(5) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.

Nem lehet.

A konyhakertekre sem az uniós jog, sem a magyar KAP Stratégiai Terv nem fogalmaz meg mentességet a vetésváltás alól. 

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) és a középmély lazítás (ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).