Gyakori kérdések
Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni, eddig is az volt
benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné
visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni,
és ha igen, akkor hogy kell beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként
beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött
igénylést. Nem írható be szamócának se, mert jelenleg nincs benne, és június
9-ig se lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.
Tejhasznú támogatásban résztvevő állatoknak kell-e minden évben elleniük,
illetve ugye itt is kötelező a termékenyítések során szakszerű apaállat
használat, azaz a születendő borjúhoz tartozzon szakszerű apaállat?
Nem kell, legalább egyszer ellett megfogalmazást alkalmaz a jogalkotó is. Tejhasznú esetén nincs szakszerű apaállat használat vizsgálva.
Húshasznú anyatehén támogatás esetében a kiesést hány napon belül
kell az ENAR-ban rögzíteni?
7 nap (3 napon belül kell jelenteni az ENAR felelősnek, az ENAR felelősnek pedig 4 napja van az átvezetésre).
Hízott bika támogatási jogcím esetében már az EK benyújtásakor
igazolni kell az apaállatot, vagy a MÁK később vizsgája ezt és kéri be a gazdától?
Nagyon sok termelőm nem tudja ezt majd igazolni egyéb okok miatt, milyen szankcióra számíthat?
Milyen igazolásokat fogad el az Államkincstár? Egyéb jogcím például anyatehén
támogatás esetében is szükség van apaállat igazolásra?
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
Húshasznú anyatehéntartás támogatás esetében a kiesés pótlást
hogy kell szabályosan átvezetni?
Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, nem ideértve a vis maior esetét.
Hol érhető el a papír alapú formanyomtatvány, és a kitöltési útmutató?
A Nébih honlapján 06.21-én megjelent az 1/2023. Nébih eGN hirdetmény, melyből a 2023-tól érvényes nyomtatvány és az útmutató is letölthető.
A dokumentumok az alábbi linken érhetők el:
A permetezési napló vezetésére vonatkozó jogszabályi háttér miben különbözik
a gazdálkodási napló hátterétől?
A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza a permetezési napló vezetését, mely szerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről a Gazdálkodási napló Növényvédelem fülén.
Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, melynek először a 2023-as kezelések összesítésével 2024. január 31-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek.
Ennek értelmében a 2023-as évben a termelő dönthet úgy, hogy annak ellenére, hogy a permetezési napló esetében online vezetési kötelezettsége van, a Gazdálkodási naplóját a papír alapú nyomtatványon vezeti. Szeretnénk azonban felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezeléseket az elektronikus permetezési naplóba akkor is fel kell vezetni a kezelést követő 24 órán belül, amennyiben a gazdálkodó a Gazdálkodási naplót papír alapon vezeti.
Mi az (elektronikus) Gazdálkodási napló? Mi célt szolgál a
nyilvántartás?
A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (e-GN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe az eddig különálló permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Mivel a rendszer folyamatos, naprakész vezetésre lett tervezve, így a termelőknek nem szükséges a különböző adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó dátumokat figyelemmel követnie.
A rendszer fokozatos bevezetésének érdekében 2023-ban van lehetősége eldönteni a termelőnek, hogy elektronikusan vagy a Nébih által készített nyomtatványon vezeti-e a naplóját. Amennyiben a papír alapú vezetés mellett dönt, úgy 2024. január 31-ig fel kell vezetnie az adatait a Nébih rendszerébe.
Kikre terjed ki az (elektronikus) Gazdálkodási napló vezetése? Milyen jogcímek esetén
kell vezetni a naplót?
Az agrárminiszter 13/2023. (IV. 19.) AM rendelete szerint a gazdálkodási napló:
26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.
(2) (3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.
(4) A gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában – az elektronikus vezetés kivételével – a tárgyévet követő év január 31-ig elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére.
A Vidékfejlesztési Program több intézkedése és ezen kívül több jogszabály is kötelezettségként írja elő a gazdálkodók részére a GN vezetését, amelyek a következők:
1. VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG)
2. VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO)
3. VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)
4. VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
5. VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése
6. VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése
7. VP3-14.1.1-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
8. VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztésfejlesztése támogatás
9. VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével támogatás
10. VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
11. VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása
12. VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása
13. VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása
14. az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételesség rendelet) HMKÁ5, HMKÁ8, JFGK1 és JFGK2, JFGK7 és JFGK8 kapcsán az alábbi esetekben:
- - aki erózióérzékeny területen (beleértve a 12%-nál meredekebb lejtésű területeket) rendelkezik (HMKÁ5, JFGK1),
- - aki nitrátérzékeny területtel rendelkezik (JFGK2)
- - aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti,
- - aki növényvédelmi kezeléseket alkalmaz (JFGK7 és 8)
15. az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet)
16. a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: termeléshez kötött támogatások rendelet)
17. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet)
18. 2023-tól a gazdálkodási napló részét képezi a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 30. §-a szerinti permetezési napló is.
