Gyakori kérdések
Húshasznú anyatehéntartás támogatás esetében a kiesés pótlást
hogy kell szabályosan átvezetni?
Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, nem ideértve a vis maior esetét.
Ha egy ügyféltől vásárlok fiatal bikát és azt később szeretném
vágóhídra eladni (és több mint két hónapig az én tenyészetemben van
és 9 hónapot betöltötte az egyed), akkor igénybe tudom venni a hízott bika támogatást?
(Az apaállat használat miatt merült fel a kérdés)
Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.
Mi a teendő abban az esetben, ha állatalapú támogatások esetében a gazdálkodónak
a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítést követő napon
lesz kiesése az állományban (elhullás, lopás…) mi a teendő?
A 7 napos kijelentési szabály ekkor is érvényes.
Hízott bika támogatás esetén hogyan igazolja az apaállat használatát az a
termelő, aki más tenyészetből vásárolt növendék állatot? Mivel
ebben az esetben ő nem fog rendelkezni a vásárolt állat termékenyítési
adataival (termékenyítési jegy stb.).
Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem.
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
CIS - termeléshez kötött növénytermesztési támogatások - Lucerna után
triticale októberi vetése lehetséges nem másodvetésként? (második főnövény?)
Nem lehetséges második főnövényként elszámolni a triticalet. A lucerna után vetett őszi kalászos ugyanis a következő évi főnövény lesz, amit majd csak a következő évben kell (főnövényként) bejelenteni.
Mi az (elektronikus) Gazdálkodási napló? Mi célt szolgál a
nyilvántartás?
A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (e-GN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe az eddig különálló permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Mivel a rendszer folyamatos, naprakész vezetésre lett tervezve, így a termelőknek nem szükséges a különböző adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó dátumokat figyelemmel követnie.
A rendszer fokozatos bevezetésének érdekében 2023-ban van lehetősége eldönteni a termelőnek, hogy elektronikusan vagy a Nébih által készített nyomtatványon vezeti-e a naplóját. Amennyiben a papír alapú vezetés mellett dönt, úgy 2024. január 31-ig fel kell vezetnie az adatait a Nébih rendszerébe.
Kikre terjed ki az (elektronikus) Gazdálkodási napló vezetése? Milyen jogcímek esetén
kell vezetni a naplót?
Az agrárminiszter 13/2023. (IV. 19.) AM rendelete szerint a gazdálkodási napló:
26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.
(2) (3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.
(4) A gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában – az elektronikus vezetés kivételével – a tárgyévet követő év január 31-ig elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére.
A Vidékfejlesztési Program több intézkedése és ezen kívül több jogszabály is kötelezettségként írja elő a gazdálkodók részére a GN vezetését, amelyek a következők:
1. VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG)
2. VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO)
3. VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)
4. VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
5. VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése
6. VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése
7. VP3-14.1.1-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
8. VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztésfejlesztése támogatás
9. VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével támogatás
10. VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
11. VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása
12. VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása
13. VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása
14. az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételesség rendelet) HMKÁ5, HMKÁ8, JFGK1 és JFGK2, JFGK7 és JFGK8 kapcsán az alábbi esetekben:
- - aki erózióérzékeny területen (beleértve a 12%-nál meredekebb lejtésű területeket) rendelkezik (HMKÁ5, JFGK1),
- - aki nitrátérzékeny területtel rendelkezik (JFGK2)
- - aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti,
- - aki növényvédelmi kezeléseket alkalmaz (JFGK7 és 8)
15. az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet)
16. a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: termeléshez kötött támogatások rendelet)
17. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet)
18. 2023-tól a gazdálkodási napló részét képezi a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 30. §-a szerinti permetezési napló is.
Milyen gyakorisággal kell vezetni az (elektronikus) gazdálkodási naplót?
A permetezési naplóba a növényvédelmi kezeléseket 24 órán belül kötelesek fölvezetni, az többi műveletre pedig 15 nap áll rendelkezésre. Kivétel ez alól az állatállomány, amelyet havi rendszerességgel kell vezetni, illetve a szervestrágyamérleg, amely éves szinten rögzítendő.
Honnan lehet tájékozódni, hogy a különböző támogatási jogcímek
esetén az (elektronikus) Gazdálkodási napló mely részeit kell vezetni?
A https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny oldalon található kitöltési útmutató támogatási jogcímenként részletezi, hogy mely lapjait szükséges a Gazdálkodási naplónak vezetni a támogatás igénylésének feltételeként.
Az elektronikus Gazdálkodási naplóhoz is készül útmutató, abban is megtalálhatóak lesznek ezek az információk.
Oldalszámozás
- Előző oldal
- 17. oldal
- Következő oldal