Gyakori kérdések

Javasoljuk zöld ugar vagy méhlegelő létrehozását.

A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni. 
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül

Ha a mezőgazdasági termelő legfeljebb egy, a gyakorlat teljesítése alól nem mentesített területekkel rendelkező földhasználati kategóriáján nem teljesíti a minimum 2 pontot, abban az esetben a támogatás előírásainak nem teljes gazdaságra történő betartása miatt csökkentett támogatási összeg kerül megállapításra. Részletes szabályai a 17/2024 AM rendelet 5. §. (2) bekezdésében szerepelnek. Az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Az AÖP-ben minden szerhasználathoz kötött gyakorlat esetében az előírás szabályai között szerepel hogy a szert az engedélyokiratával összhangban kell kijuttatni. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben az engedélyokirat vízvédelmi előírást tartalmaz, úgy annak megfelelően kell kijuttatni a készítményt. Számos engedélyokiratban 50 méteres vízvédelmi biztonsági sáv szerepel. 50 méteres vízvédelmi biztonsági sávot előíró engedélyokirat esetén a biztonsági sáv nem haladhatja meg a tábla területének 15%-át, amit az EK felület jelez is a gazdálkodó számára. Amennyiben a tábla a biztonsági sáv miatt nem alkalmas a feltételek teljesítésére, akkor az adott gyakorlat azon a táblán nem vállalható és teljesíthető. 

Az AÖP igénylése esetén a támogatásra jogosult területnek el kell érnie a 0,25 ha-os táblaméretet, illetve jogosultnak kell lennie a BISS alaptámogatásra is. Az ennél kisebb méretű táblák AÖP támogatásra nem jogosultak. Ugyanakkor ha a termelő az adott földhasználati kategóriában a teljes kategóriára kiterjedően teljesítendő gyakorlatot vállalt, akkor azt minden egyes táblán be kell tartani – függetlenül attól, hogy az adott tábla AÖP és BISS támogatásra jogosult-e. Pl. ha a szántó földhasználati kategóriában választotta a talajtakarásos gyakorlatot, akkor azt minden egyes szántó táblán be kell tartani. Azokon is, amelyek 0,25 ha-nál kisebb területűek. 

Igen, teljesítheti. Ebben az esetben azonban a főnövény tarlóját fenn kell hagyni, és legfeljebb a takarónövény vetése előtt 15 nappal kell beforgatni. Ebben az esetben a tarló beforgatásától számít a 15 nap.
Ebben az esetben az Egységes kérelemben is be kell jelenteni a tarló beforgatásának dátumát (a felület kérni fogja a dátumot).

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúra talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes állandó kultúra területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Állandó kultúra talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes állandó kultúra területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe.