Gyakori kérdések
Hízott bika támogatás esetén hogyan igazolja az apaállat használatát az a
termelő, aki más tenyészetből vásárolt növendék állatot? Mivel
ebben az esetben ő nem fog rendelkezni a vásárolt állat termékenyítési
adataival (termékenyítési jegy stb.).
Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem.
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
CIS - termeléshez kötött növénytermesztési támogatások - Lucerna után
triticale októberi vetése lehetséges nem másodvetésként? (második főnövény?)
Nem lehetséges második főnövényként elszámolni a triticalet. A lucerna után vetett őszi kalászos ugyanis a következő évi főnövény lesz, amit majd csak a következő évben kell (főnövényként) bejelenteni.
Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott
pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni,
és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből
nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá lesz-e szankció, ha ilyen
esetben nem tudja az egyedet pótolni?
A kieső egyedek pótlása nem kötelező, amennyiben pótolni kívánja, úgy be kell jelenteni a kiesés-pótlást. Ha nem pótolja, akkor az egyedeket vissza tudja vonni akár adatváltozás keretében, akár a NÉBIH felé tett bejelentéssel az egyedek tenyészetből való kikerüléséről. Amennyiben sem kiesés-pótlás nem kerül bejelentésre, sem az egyedek visszavonása nem valósul meg egyik módon sem, úgy a birtokon tartási kötelezettség nem teljesülése esetén az érintett egyedek után szankció kerülhet megállapításra, azok számától függően.
Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.
Tavalyi számlám van, ami az ŐCSG egy másik tagjának a nevére lett kiállítva.
Tavaly ezt még nem fogadták el, idén lehet?
Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. Ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentumra is szükség van.
Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi,
tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?
Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.
Amennyiben egy gazdálkodó olyan táblára igényel termeléshez kötött támogatást,
amelynek része egy táblaszegély, akkor a táblaszegély területére is jár a
termeléshez kötött támogatás vagy csak a táblaszegély területével csökkentett
területre?
2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell.
Az ügyfél őszibarack és szilva ültetvénnyel rendelkezik, összesen 5 hektáron.
Az ültetvény fiatal, 2020-ban fordult termőre, az extenzív gyümölcstermesztés
támogatás feltételeinek megfelel. Ebben az évben azonban az ültetvény fele eladásra
kerül. A szerződésben foglaltak szerint az ügyfél fogja az ültetvényt
szeptember 30-ig használni, arról még betakarítja a gyümölcsöt, majd értékesíti.
Az új tulajdonos viszont ki fogja vágni a fákat, a takarítási munkálatok valószínűleg
októberben elkezdődhetnek. Igényelhető-e ebben az évben a területre BISS, CRISS,
illetve az extenzív gyümölcs támogatás?
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.
Nem termelő elemként elszámolt zöldugar esetében lehet-e igényelni szálas
kiegészítőt?
A gyakorlatban nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a szálas takarmánynövények támogatása esetében feltétel, hogy a mezőgazdasági termelő
- az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri vagy
- ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri kaszálást végezzen.
Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni, eddig is az volt
benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné
visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni,
és ha igen, akkor hogy kell beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként
beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött
igénylést. Nem írható be szamócának se, mert jelenleg nincs benne, és június
9-ig se lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.
Tejhasznú támogatásban résztvevő állatoknak kell-e minden évben elleniük,
illetve ugye itt is kötelező a termékenyítések során szakszerű apaállat
használat, azaz a születendő borjúhoz tartozzon szakszerű apaállat?
Nem kell, legalább egyszer ellett megfogalmazást alkalmaz a jogalkotó is. Tejhasznú esetén nincs szakszerű apaállat használat vizsgálva.
