Gyakori kérdések
Öntözött területeken előfordul, hogy az EK főnövényt követően
pl. szója másodvetésre kerül sor, késői betakarítással. Ez esetben a HMKÁ
6 talajtakarás miképpen valósulhat meg, hiszen ez esetben a másodvetés nem maradhat fenn
december 31-ig ?
Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.
Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdálkodó 10 ha fölötti szántóterületen
gazdálkodik, melyből kb. 2 ha-on zöldségnövényeket termeszt kisebb területeken,
ezért az adott területet az egységes kérelemben "Konyhakertek" hasznosítással jelöltük.
Természetesen a növények rendszeresen más ágyásba kerülnek, viszont a területen
kiépített öntözőrendszer, kerítés, őrbódé található.
Kérdés, hogy ilyen esetben erre a területre is vonatkozik-e az, hogy 3 év alatt vetésváltásnak
kell történnie, vagy valamilyen úton-módon mentesül ez a terület a szabály alól?
A konyhakertekre sem az uniós jog, sem a magyar KAP Stratégiai Terv nem fogalmaz meg mentességet a vetésváltás alól.
Melyek azok a vizes területek, melyek kis vizes élőhelyként elszámolhatóak?
2023-ban kizárólag szántó területen elhelyezkedő, a HMKÁ 8 előírás kapcsán minimum arány elérésére felhasznált kis vizes élőhely számolható el támogatható területnek. A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolható a nem termelő beruházások keretében létrehozott vizes élőhely, továbbá a gazdálkodó által változásvezetéssel bejelentett bármilyen kis vizes élőhely, ami megfelel feltételesség rendelet szerinti kritériumoknak.
HMKÁ 5. előírás: 12%-os nagyobb lejtésű területen a direkt vetés
előtt lehet-e e talajmunkát végezni?
Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.
AKG-s ügyfélnél nem kerül elvetésre a csemegekukorica június 9.-e előtt,
de nem is volt előtte semmi vetve. TAR10 kód legyen beírva a tárcsázva rendben tartott
területére, mert AKG-s, vagy mehet az AKG-ban tiltott PIH01, a valóságnak megfelelően?
A VP AKG 2021 területeken az egységes kérelem beadási ideje alatt jelölni szükséges a főnövényt. Ezt az ügyfélnek a 2023. évben (is) a valóságnak megfelelően szükséges megadni. VP AKG 2021 keretében a terület akkor fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő a termeszteni kívánt növénykultúrát a benyújtási időszak vége előtt el is veti. Amennyiben a EK beadási idő végén (jún. 9.) az utolsó benyújtott egységes kérelemben az AKG vállalással érintett táblán PIH01 vagy TAR10 hasznosítási kód szerepel, az a tábla VP AKG 2021 jogcímben nem támogatható.
Milyen esetben tekinthető támogatható területnek egy bokros rész?
A MePAR-ban a szántóterület részeként lehatárolt fa- és bokorcsoport területe minden esetben támogatható. A táblaszegélyek és fás, cserjés sávok 2023-tól a MePAR-ban külön fedvényként jelennek meg. Továbbá azok a gyepterületek, amelyek legfeljebb 30%-ban tartalmaznak elszórtan fás bokros vegetációt, úgynevezett egyéb tájképi elemként szintén támogatható területnek minősülnek.
Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) megszűnnek?
A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.
Továbbá emlékeztetünk, hogy egyes VP-támogatásokban való részvételnek továbbra is alapkövetelménye a kölcsönös megfeleltetés követelmény- és előírásrendszerének betartása, aminek része marad az említett JFGK-k köre is.
Amennyiben fővetésű zöldborsó után a június végén, július
elején hagyományos másodvetésben csemegekukorica kerül elvetésre (természetesen
az agronómiai határidő betartása mellett), akkor hogy kell értelmezni és véghezvinni
ebben az esetben a HMKÁ 6 előírásait, hogy megfeleljek az abban előírt feltételeknek?
A kérdés elsősorban arra irányulna, hogy a HMKÁ 6 előírja, hogy a nyári
betakarítású kultúra (ez esetben a zöldborsó) lekerülése után fenn
kell tartani a minimális talajborítást, akkor az egyik lehetőség erre az ha másodvetéssel
tartja be az előírást a gazdálkodó (ez a hagyományos másodvetésű
csemegekukorica vetésével meg is történik). A HMKÁ 6 szerint azonban a másodvetésű
kultúrát december 31.-ig meg kell tartani. Ez esetben a másodvetésben elvetett csemegekukorica
be sem lenne takarítható december 31.-ig, ez nyilván ezen növény esetében nem
megoldható ezen ideig, ugyanis egy értéktelen termék maradna a területen, amelyet már
az élelmezésben nem lehetne felhasználni. Ezek alapján, ha a szakmailag indokolt időben
- azaz szeptember végén vagy október elején - betakarításra kerül a
csemegekukorica, akkor hogyan lehet megfelelni a HMKÁ 6 feltételeinek? A fentiek alapján szintén
felmerül a kérdés, hogy egy nyári vetésű kultúra után agronómiailag
indokolt időn belül elvetett AKG zöldtrágya sem forgatható le december 31. előtt,
hiába telt le a kötelezően előírt 60 nap, hogy jelen van a területen? Viszont, ha
egy októberi betakarítású fővetésű árukukorica volt a területen,
akkor a HMKÁ 6 előírásai szerint akár forgatásos művelés is alkalmazható,
nincs szükség talajtakarásra mivel a szeptember 30.-ig megőrzött volt a tarló?
Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.
A kötelező szabályok tekintetében milyen átmeneti mentességek vannak
2023-ban?
Az Európai Bizottság döntése értelmében 2023-ban a tagállamok élhetnek bizonyos könnyítésekkel a HMKÁ 7 szerinti vetésváltási szabályok, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő területek vonatkozásában. A vetésváltási szabályokban ez azt jelenti, hogy az önmaguk után semmiképpen nem vethető növények kivételével nem kell alkalmazni idén a vetésváltási szabályokat. Magyarország él ezzel a lehetőséggel. A HMKÁ 8 esetében pedig azt jelenti az átmeneti mentesség, hogy a parlagon hagyott területnek szánt táblákon van mód élelmiszer célú növénykultúrákat termeszteni. Az ilyen táblák idén annak ellenére is elszámolhatóak „talajtakarásos parlagként”, hogy ott tényleges termelő tevékenységet folytatnak. Figyelem! A Bizottság döntése alapján kukorica és szójabab nem vethető ezeken a területeken! Az elfogadható élelmiszer célú növénykultúrák listáját a 14/2023. AM rendelet 16. melléklete tartalmazza.
Oldalszámozás
- Előző oldal
- 13. oldal
- Következő oldal