Gyakori kérdések

Ha nincs 30 ha-nál nagyobb parcellaméret a gazdaságban, kapható-e pont e korlátozás
választásáért?

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Az AÖP 10%-ba beleszámít a HMKA 7%-os teljesítés?

Igen, de fontos, hogy a feltételességben lehet a parlagra derogációval élni 2023-ban, az AÖP-ben viszont nem. Tehát ha a termelő az AÖP-ben ezt a gyakorlatot választja, akkor a HMKÁ 8-ban sem élhet a derogációval.

Az AÖP gyep földhasználati kategóriában a gazdálkodó választhatja-e
a gyepek megőrzése gyakorlatot, ha csak ideiglenes gyepterülettel rendelkezik?

A küszöbérték csak az adott földhasználati kategória kötelezettségét állapítja meg általában. A gyepmegőrzéses gyakorlatot mindenki választhatja, akinek van:
-  legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami már tavaly is megvolt neki;
- tavaly is volt neki állandó gyepe, és idén is van, de csökkent. A csökkenés csak akkor fogadható el, ha nem feltörte, hanem eladta, stb.;
- van legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami még tavaly nem az övé volt, de vállalja, hogy megőrzi.
Aki részt vesz, az az állandó gyep megőrzése mellett azt is vállalja, hogy a tárgyévi ideiglenes gyepet sem töri fel december 31-ig.

Milyen adatok rögzítésével felelhet meg a gazdálkodó a folyamatos legeltetés
gyakorlatban foglaltaknak? Amennyiben lehetséges példán belüli bemutatást szükséges.

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő. 

Hogyan teljesíthető a "karbamid műtrágya környezetbarát használata" gyakorlat, lábon álló kultúra esetében?

2024. évtől a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 15. § (9). pontja értelmében kell teljesíteni a gyakorlatot lábon álló kultúra esetében. Fontos megjegyezni, hogy lábon álló kultúrának tekintünk mindent, ami el van vetve.

Ökológiai célú másodéves és AÖP talajtakaró növény termesztése esetében - ha ezeket az előírásokat választja, illetve alkalmazza a termelő - akkor a másodvetés 02.28. előtt nem forgatható be?

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP másik gyakorlatában (nevezetesen a 10%-os nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlat keretében) elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

Meg van-e határozva a programban, hogy a területek hány százalékán kell a talajtakarást biztosítani? Mert erre vonatkozó adatot nem találtam.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.
-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.
-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Ültetvényeknél jár-e a 2 pont ha az évelő növénytakarót nem vetéssel, hanem többszöri mulcsozással alakítom ki a sorközökben?

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás. 

Minimális talajborítottság feltétele esetén (gabona terület) az aratás után a szalmát fel lehet-e bálázni vagy rajta kell hagyni a területet?

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni