Gyakori kérdések

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.

A főszabály az, hogy minden mezőgazdasági termelőnek, aki az egységes kérelem keretében közvetlen területalapú támogatást igényel, ki kell jelölnie nem termelő területet vagy nem termelő tájképi elemet. Ugyanakkor vannak mentesülő esetek.

A nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális arányára vonatkozó kötelezettség alól mentesülnek azok a mezőgazdasági üzemek

        a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;

        b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy 

        c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek

Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).

Nem jogosult a támogatásra, mert 2018-tól a tevékenységei között mezőgazdasági tevékenység (növénytermesztési szolgáltatás (0161)) is szerepelt, így a mezőgazdasági tevékenység kezdete 2018, ami korábbi, mint az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napja.

Az Európai Bizottságtól kapott engedéllyel élve, a 2023. évi kérelmezés esetében lehetőség van olyan releváns mezőgazdasági képzettségek elfogadására, amelyek nem szerepelnek a 19/2023. (IV.19.) AM rendelet 1. mellékletében.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kincstár – ha egy ügyfél olyan képzettséggel nyújtja be kérelmét, ami nem szerepel a listán – megkeresi az Nemzeti Irányító Hatóságot, aki állásfoglalást ad ki arról, hogy a listában szereplő valamely végzettséggel való egyenértékűség igazolható-e. Ezt az állásfoglalást a Kincstár felhasználja majd a döntés meghozatalában. A kérelmezési felületen ez úgy kerül megjelenítésre, hogy a listában nem szereplő végzettségeket az „Egyéb” kategóriát kiválasztva lehet megadni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a megadott képzettség nem releváns, így a fiatal gazda területalapú támogatásra az ügyfél nem jogosult, de az alapszintű jövedelemtámogatás tekintetében kifizetésben részesül, akkor jövőre már nem lesz jogosult a fiatal gazda területalapú támogatásra.

Tekintettel arra, hogy a jogi személy már igényelte a fiatal gazda támogatást korábban és 5 évig támogatásban is részesült, így – ugyanazon a regisztrációs számon - már nem jogosult a támogatásra, akkor sem, ha változik az ügyvezető személye. Az uniós jogszabályok szellemében a fiatal gazda területalapú támogatás „csak a vállalkozás élettartamának kezdeti időszakára terjedhet ki, a kifizetésre csak a támogatási kérelem benyújtását követő adott maximális időtartam alatt és röviddel a tevékenység megkezdését követően kerülhet sor”.

A 19/2023. (IV.19.) AM rendelet 6.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint ebben az esetben a tevékenység megkezdésének dátuma az egyéni őstermelői tevékenység nyilvántartásba vétele – feltéve, hogy az őstermelői nyilvántartásban a tevékenységei között mezőgazdasági tevékenység szerepelt.

Az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a kérdező folytassa a fiatal gazda plusztámogatás igénylését, mivel már 2021-ben és 2022-ben is igényelte és meg is kapta a fiatal gazda plusztámogatást. A fiatal gazda támogatás 5 évig igényelhető, és az új, most induló rendszerben is folytatható a 2022. előtt megkezdett időszak. Mivel már 2 évig jogosult volt a plusztámogatásra, ez esetben ez a 2 év elismerhető szakmai gyakorlatnak, ha esetleg nincs mezőgazdasági képzettsége. A fiatal gazda támogatást még 3 évig igényelheti, de immár a kedvezőbb feltételekkel, megemelt hektárszámra és magasabb fajlagos támogatással. 

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023. (IV.19) AM rendelet 1.§ 3. pontja az alábbi módon határozza meg a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:
„olyan – az alapszintű-jövedelemtámogatásnak az egységes kérelem keretében történő első benyújtásának napján –
a) 18. életévét betöltött, de 40. életévénél nem idősebb természetes személy, vagy
b) egy vagy több, az  a)  alpont szerinti személy tényleges és hosszú távú ellenőrzése alatt álló jogi személy, aki vagy amely mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet, és aki vagy amely mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg;”

A vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan feltételt, hogy a számláknak a tag nevére kell szólnia. A számlázásra a mindenkori számla kiállítási szabályok vonatkoznak. A kérelem benyújtásának ténye arra enged következtetni, hogy ő tekinthető az üzem vezetőjének. Az esetleges ellenőrzés sokkal inkább azt hivatott vizsgálni, hogy a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő a 13/2023 (IV. 19.) AM rendelet 1.§ 45. pontjában rögzített mezőgazdasági tevékenységet végez-e, illetve adott esetben tudja-e igazolni, hogy azt az ő megbízásából valaki más végzi el. Ez egy minimum követelmény, e tekintetben a fiatal gazda jogcím nem ír elő többletfeltételt.

A 19/2023. (IV.19) AM rendelet szerinti fiatal mezőgazdasági termelők támogatása iránti kérelem benyújtásakor nem szükséges számlák csatolása.

Az őstermelők családi gazdaságaiban (ŐCSG) számos olyan, a fiatal gazda támogatásra potenciálisan jogosult van nyilvántartva, akik esetében az őstermelővé történt automatikus átminősítés okán a mezőgazdasági tevékenységet megkezdettnek kellene tekinteni. A nemzeti végrehajtási jogszabály kidolgozása során azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az őstermelők családi gazdaságában nyilvántartott fiatal gazdák egy része mégis jogosulttá válhasson az induló éveket támogató többletforrásra. Ehhez az ŐCSG tagok esetében az őstermelők családi gazdaságának létrehozásáról szóló szerződés vizsgálata válik szükségessé, amely alapján megállapítható, hogy az adott tag a mezőgazdasági tevékenysége, a közreműködés jellege, valamint az ŐCSG-be bevitt termelőeszközök aránya alapján a gazdaság vezetőjének tekinthető-e vagy sem. Ezt a kérelmek elbírálása során egy objektív pontozási táblázat alapján ítéli majd meg a Kincstár (2/2023 számú IH közlemény szerint). A saját kockázatra történő mezőgazdasági tevékenységet nem tekintjük megkezdettnek azon ŐCSG tagok esetében, akik: - kizárólag halászati vagy erdőgazdasági tevékenységet végeznek, illetve emellett kiegészítő tevékenységként falusi és vidéki turizmus szerepel;  - a 2021. január 1-jei automatikus átminősítés során váltak őstermelővé, de annak pillanatában még nem voltak cselekvőképesek; - az ŐCSG szerződésben foglaltak vizsgálata alapján elvégzett pontozásos minősítés eredményeképpen nem tekinthetőek a mezőgazdasági üzem vezetőjének (itt az ŐCSG-be bevitt vagyon, valamint a személyes közreműködés jellege vizsgálható);