Gyakori kérdések
Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.
Úgy kell kijuttatni, ahogy az engedélyokiratban szerepel. Ha 3-4 alkalmas kijuttatás szerepel benne, akkor ez azért van, mert így bizonyult hatásosnak. (Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez igazodni lehet. Ne kezeljük tehát egy szinten egy weboldal ajánlásaival!) Aki nem kívánja úgy használni a készítményt, ahogy azt az engedélyokirat optimálisnak tartja, ne ezzel próbáljon az AÖP-ben gyakorlatot teljesíteni.
Igen van, 2024-ben a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat keretében a nem termelő tájképi elemek és a HMKÁ 8. szerinti parlagon hagyott területek – ide nem értve az AKG keretében létrehozott zöldugart – együttes arányának 2024-ben csupán a kötelezettségalap 1%-át kell elérnie.
Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt.
Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat a a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban vesszük figyelembe.
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.
Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.
Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.
