Gyakori kérdések

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. 
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

EK felületen, eGN-ben. 

2024. évtől a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 15. § (9). pontja értelmében kell teljesíteni a gyakorlatot lábon álló kultúra esetében. Fontos megjegyezni, hogy lábon álló kultúrának tekintünk mindent, ami el van vetve.

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP másik gyakorlatában (nevezetesen a 10%-os nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlat keretében) elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.
-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.
-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás. 

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe. 

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Igen