Gyakori kérdések
Tavalyi karbamid számla elfogadható-e?
Igen. Ám a kijuttatásnak az idei évben kell történnie.
Kerékpárutak létesítése , gyorsforgalmi utak szélesítése stb. kapcsán
az állandó gyepterületek területe táblaszinten is csökken az előző
évi igénylésekhez képest. Nem azért , mert a gazdálkodó feltörte, egyéb
módon hasznosította, hanem kisajátítások, adás-vételek, társadalmi szereplők
számára fontos beruházások kapcsán a fenti okok miatt. Ez esetben sem igényelheti a
gazdálkodó ezt a gyakorlatot, holott nem az ő hibája sem gazdasági, sem országos
szinten.
Ha a terület a gazdálkodón kívülálló okok, pl. kisajátítás miatt csökkent, akkor a gyepet nem ő törte fel, így nem sértette meg a feltételeket sem. Ugyanakkor az eljárásban ezt neki kell igazolnia.
Állandó gyepek megőrzése: választhatja-e a gazdálkodó, ha például
osztatlan közös kimérés miatt- eltérő aranykorona érték- néhány
tizedes jegy pontossággal is el kell térnie az előző évi igénylés mértékétől,
de lehetséges, hogy a változásvezetési toleranciát meghaladó mértéket is
meghaladja.
Itt a konkrét adatok birtokában lehet megítélni, hogy az ügyfél állandó gyep területének változása megfelel-e a 15/2023. AM rendelet 18.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.
Nem ÖCSG tag, közvetlen hozzátartozók között elfogadható-e ajándékozási
szerződés karbamid tartalmú műtrágya, mikrobiológiai-; kondicionáló
szerek felhasználásánál, ha a beszerzés korábbi volt és a számla csak az
egyik kérelmező nevére szól? A számlán feltüntetett mennyiségek mindkét
kérelmező területére elegendő mennyiséget igazolnak. A 15/2023. (IV.19.) AM
rendelet 13.§-ban foglaltak szerint ilyen kitétel nincs, hogy "ajándékozás", ezért
szeretném kérdezni, hogy ez a szerződés elfogadható-e, illetve, ha nem elfogadható,
de elvileg lehetséges így átadni családon belül anyagot, akkor azt milyen módon kell
írásban rögzíteni? Adás-vételi szerződés esetleg megfelel, ha ajándékozás
nem lehetséges?
Amennyiben olyan családtagok a kérelmezők, akik nem alkotnak ÖCSG-t, illetve nem áll fenn esetükben a 15/2023. AM rendelet 13.§ (4) bekezdés b) pontjában felsorolt egyik viszony sem (termeltető, ÖCSG, termelői integrációs szervezet, termelői csoport, termelői szervezet), úgy a megfelelő mennyiségű készítmény átruházásáról ugyanolyan módon kell gondoskodniuk adás-vételi vagy ajándékozási szerződés megkötése mellett, mint ami a fent említett paragrafus (4) bekezdés b) pontjának ba)-bc) pontjaiban előírt (tehát szerződés + átadott mennyiséget igazoló dokumentum + eredeti számla másolata).
Forgatás nélküli művelésnél a rendelet előírja, hogy valamennyi
talajmunka végzésének bejelentése szükséges. Ez mit jelent pontosan (bármit
csinál a területen, előkészítés stb, be kell jelenteni)?
Igen, minden talajt érintő műveletet be kell jelenteni.
Miért szerepel a negatív listán csávázószer, amikor az egyébként nem
jelölés köteles termék, ráadásul a méhekre nem tud hatást gyakorolni?
Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető.
A facsíkot lehet-e gyomírtani?
Igen, lehet. Az ültetvényekben felhasználható növényvédőszerek az AÖP keretében kizárólag a méhbarát növényvédelemre irányuló gyakorlatban vannak korlátozva. Az ültetvényeken a méhbarát gyakorlat keretében használható szerek listáját minden év február 1-ig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet.
Ha nem sikerül betartani maradéktalanul minden vállalást az AÖP-ben, akkor mik a
szankciók, ha csak a gyepnél, akkor csak az veszik el, vagy minden AÖP kifizetés, de a SAPS-ra
nem terjed ki ?
Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Ha a nem teljesítő földhasználati kategória nem tartozik a „feltételesen mentesülők” (küszöbérték alatti méretű gyep, szántó és ültetvény, vagy Natura 2000 gyep) közé, akkor egy földhasználati kategória nem teljesítése a teljes AÖP támogatás megvonását jelenti.
Mivel azonban az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)
Mi a különbség a tervezett és a tényleges időpont között
agrotechnikai műveletnél? Problémát jelent-e az, hogy nem a tervezett időpontban végzem
el a tevékenységet, és így az egységes kérelemben a tervezett időpont nem fog
egyezni a tényleges időponttal?
Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:
B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása
B4. Kizárólag alternáló kasza használata
C2. Kizárólag alternáló kasza használata
A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb. miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.
