Gyakori kérdések

"Az AÖP programban a Mikrobiológiai készítmény kijuttatása kapcsán a megjelölt készítmények között szerepel a Biomass Kappa oltóanyag. A készítmény jellemzően komposzt típusú trágya oltóanyaga. Az oltóanyaggal kezelt komposzt kijuttatása elfogadható AÖP teljesítésnek? Pl. a BIOMASS Super Biofauna komposzt ezzel van oltva, de maga a készítmény nem szerepel a 2. számú listában.”"

A Biomass Kappa oltóanyag felhasználása komposztálásra van engedélyezve, tarlóbontásra nincs engedélye, ezért nem került fel az AÖP listára.  Az AÖP-ben a komposztálás nem szerepel.
A Biomass Kappa oltóanyaggal oltott BIOMASS Super Biofauna komposzt kijuttatása nem fogadható el AÖP teljesítésnek.  A komposzt nem mikrobiológiai készítmény.
Az oltóanyag a komposztálási folyamathoz szükséges. Az oltóanyag és a kész komposzt mikroorganizmus összetétele és mennyisége nem azonos.  A komposzt készítmények engedélyezésekor a hatóság nem vizsgálja, hogy a kész komposztnak milyen a mikrobiológiai tulajdonsága, milyen mikroorganizmusok vannak benne és milyen számban. 

Jelenleg napraforgó van a területen, és a mikrobiológiai készítményt majd az őszi vetésű búza előtt szeretném kijuttatni a területre. Hogyan tudom ezt most jelölni az Egységes Kérelem beadásakor? 

Hasznosításként az adott évi főnövényt, vagyis a napraforgót jelölje meg a táblán és ehhez kapcsolódóan igényelje a mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyakorlatot, valamint a hozzá tartozó agrotechnikai műveletet. A kijuttatás tényleges időpontját adatváltozás keretében kell bejelenteni a főnövény vetési és betakarítási dátuma mellett.

AÖP – Kaphat-e elutasítást a termelő AÖP mikrobiológiai szer kijuttatása során, hogyha az EK felületen időben bejelentette a szer kijuttatását, és a gazdálkodási naplóban a következő napra rögzítette a tárcsázás agrotechnikát?

A készítmény kijuttatásához kell viszonyítani az egyéb feltételeket. Tehát, ha van egy olyan feltétel az engedélyokiratban, miszerint azonnal be kell forgatni, vagy a tarlót be kell forgatni, akkor ugyanazon a dátumon kell lennie mind a két műveletnek.

Méhkímélő vegyszerek használat választás esetén amennyiben az adott évben nem használ rovarölő szert egyáltalán, teljesült e a vállalás?

Amennyiben egyáltalán nem juttat ki olyan készítményt, ami a tiltólistán szerepel, úgy igen, teljesül a vállalás.

Miért szerepel a negatív listán csávázószer, amikor az egyébként nem jelölés köteles termék, ráadásul a méhekre nem tud hatást gyakorolni?

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető. 

Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédőszerek alkalmazását ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezés naptári évében történt. 

Amennyiben az adott évben nincs növényvédelem, kapható-e pont a permetezés korlátozási vállalásért?

Igen

Szakaszos legeltetés esetén - a szakaszok mérete (minimum és maximum) - a legeltetési napok száma (min. max.) - pihentetési napok száma ( min. max.) - állatlétszám. mi alapján kerül meghatározásra?

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Kukorica tarlón szarvasmarha legeltetést be kell-e jelenteni?

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP) szerepel előírásként a legeltetéses gyakorlat kapcsán. Azonban a gyakorlat gyepterületen választható. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs. 

Ügyfelem pásztoroló legeltetést vállal AÖP-ben, de a pásztori feladatokat a választható lehetőségek közül, foglalkoztatott útján és ÖCSG tagján keresztül látja el, mégpedig úgy, hogy amikor a foglalkoztatott a szabadságát tölti, akkor az ÖCSG tag a pásztor. A felület csak egyféle lehetőséget enged kiválasztani. Ebben az esetben mi a teendő? Szükséges változtatni a szabadságolás időtartama alatt a pásztori feladatok ellátásán?

Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami leginkább jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.