Gyakori kérdések

Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimum 2 pontot össze kell gyűjtenie minden, programban részt vevő földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.

A jogszabály értelmében földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont megjelölésre van lehetőség, amennyiben ebből legalább kettő pontot teljesít az ügyfél, jogosulttá válik az AÖP támogatásra az adott földhasználati kategóriában.

Igen, ha szeretné a gazdálkodó igénybe venni a kifizetést. Ha nem szeretné igénybe venni, akkor nem kell választani 10 ha fölött sem.

Igen, pontosítás keretein belül megtehető.

Igen, a permetezési napló benyújtás kötelező az AÖP keretében. Ezt megteheti az Egységes kérelem keretében vagy az elektronikus Gazdálkodási napló permetezési napló részében.
Amennyiben nem alkalmaz egy tábláján sem növényvédőszert, abban az esetben nemleges nyilatkozattal teljesítheti a kötelezettséget mind az Egységes kérelemben mind pedig az eGN keretében.

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetjük ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

A növényvédőszer korlátozással nem érintett gyakorlatok választása esetén az AÖP keretében nincs előírás azzal kapcsolatban hogy milyen növényvédőszereket alkalmazhat.

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP nem termelő tájképi elemek kijelölése gyakorlataiban elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

A vetési időpontnak azt kell írni, amikor az a növény elvetésre került, aminek a tarlója vagy pihentetett területe megmaradt. PIH01 kódot most már lehet használni, a TAR10 kód, csak az AÖP nem termelő terület kijelölése gyakorlatnál választható. A betakarítási idő az lesz, amikor magát a pihentetett területet kiműveli, azaz megszünteti a pihentetett mivoltát.