Gyakori kérdések

Ügyfél rozsos olasz perjét vetett ősszel, lekaszálta, a perje megmaradt, újra
le fogja kaszálni, de a kérelem beadásakor már csak a perje marad benne. Miként jelentsük
a hasznosítási kódot? A kérdés azért érdekes, mert a rozsos perje alapvetően
szántó keverék. Viszont ami visszamarad perje, az AÖP-ben véleményem szerint
ideiglenes gyep. Ebben az esetben milyen AÖP vállalást tehet rá?

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Vannak-e olyan elemei az AÖP-nek melyek valamilyen digitális, precíziós szolgáltatáshoz
köthetőek, esetleg feltétele? Ha jól tudom vannak helyspecifikusan alkalmazható előírások
(zöldítés, túl meredek lejtő stb.). Ezeknek a kijelölése központilag történik
vagy a gazda határozza meg?

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

Rovarölő szerrel is csávázott vetőmag talajba juttatását be kell-e
jelenteni 24 órán belül az elektronikus permetezési naplóban?

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

. Családi gazdaságban 3 fő igényel területalapú támogatást, a
gazdaság vezetőjének állítják ki a számlát ez névre szóló
számlának számít, mind három főnek?

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

Szőlőültetvényünkben minden második sorköz természetes növénytakaróval
borított (nem magkeverék). AÖP-vel ez így kompatibilis lehet?

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

Hogyan teljesíthető a "karbamid műtrágya környezetbarát használata" gyakorlat, lábon álló kultúra esetében?

2024. évtől a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 15. § (9). pontja értelmében kell teljesíteni a gyakorlatot lábon álló kultúra esetében. Fontos megjegyezni, hogy lábon álló kultúrának tekintünk mindent, ami el van vetve.

Ökológiai célú másodéves és AÖP talajtakaró növény termesztése esetében - ha ezeket az előírásokat választja, illetve alkalmazza a termelő - akkor a másodvetés 02.28. előtt nem forgatható be?

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP másik gyakorlatában (nevezetesen a 10%-os nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlat keretében) elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

Meg van-e határozva a programban, hogy a területek hány százalékán kell a talajtakarást biztosítani? Mert erre vonatkozó adatot nem találtam.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.
-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.
-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Ültetvényeknél jár-e a 2 pont ha az évelő növénytakarót nem vetéssel, hanem többszöri mulcsozással alakítom ki a sorközökben?

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás. 

Minimális talajborítottság feltétele esetén (gabona terület) az aratás után a szalmát fel lehet-e bálázni vagy rajta kell hagyni a területet?

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni