Gyakori kérdések
Ha az engedélyokiratban az alábbi felhasználási javaslat van: 2-4 leveles állapottól
kezdve, a tenyészidőszak alatt 2-4 alkalommal, 300-400 l lémennyiséggel 1,5-2 l/ha dózisban
kijuttatva. Ha egyszer szórja ki az ügyfél 2l/ha dózisban, akkor az AÖP-ben nem
elfogadott? Minden szórást jelenteni kell az EK felületén is, vagy csak a gazdálkodási
naplóban kell jelölni a kiszórást?
A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni.
Sok gazdaságban már a termesztéstechnológiai része, hogy a tavaszi kalászosok
(pl. tavaszi árpa, tavaszi búza) késő ősszel kerül elvetésre. Kérjük
lehetővé tenni talajtakaró növényként történő elismerésüket.
Tájékoztatom, hogy nincs akadálya annak, hogy a talajtakarás gyakorlatot ilyen típusú őszi vetésű kultúrával teljesítse. Azok a gabonafajták, amelyek „tavasziként” kerülnek forgalomba, de őszi vetéssel is rendesen kifejlődnek, beleértendők az őszi vetésű növények körébe. Az EK felületen agrotechnikai bejelentésük ugyanazzal a funkcióval történik, mint a "takarónövények vetése". Ezt kell kiválasztani, majd megadni az elvetett növénykultúra nevét.
Mepikvát, prohexadion hatóanyag engedélyezett a listában, viszont a Medax Top növényvédőszernél
mepiquat-klorid, és prohexadion-kalcium van hatóanyagként benne. Ez nem akadály, hogy elfogadják
az AÖP vállalásnál?
Nem akadály (A mepiquat-klorid és a prohexadion-kalcium a hatóanyagok kloridja/sója, melyek a mepikvát és a prohexadion hatóanyagokra vannak kifejezve)
Az AÖP programban a Mikrobiológiai készítmény kijuttatása kapcsán a
megjelölt készítmények között szerepel a Biomass Kappa oltóanyag.
A készítmény jellemzően komposzt típusú trágya oltóanyaga. Az oltóanyaggal
kezelt komposzt kijuttatása elfogadható AÖP teljesítésnek? Pl. a BIOMASS Super Biofauna
komposzt ezzel van oltva, de maga a készítmény nem szerepel a 2. számú listában.”
A Biomass Kappa oltóanyag felhasználása komposztálásra van engedélyezve, tarlóbontásra nincs engedélye, ezért nem került fel az AÖP listára. Az AÖP-ben a komposztálás nem szerepel.
A Biomass Kappa oltóanyaggal oltott BIOMASS Super Biofauna komposzt kijuttatása nem fogadható el AÖP teljesítésnek. A komposzt nem mikrobiológiai készítmény.
Az oltóanyag a komposztálási folyamathoz szükséges. Az oltóanyag és a kész komposzt mikroorganizmus összetétele és mennyisége nem azonos. A komposzt készítmények engedélyezésekor a hatóság nem vizsgálja, hogy a kész komposztnak milyen a mikrobiológiai tulajdonsága, milyen mikroorganizmusok vannak benne és milyen számban.
A Nitrosol, folyékony nitrogénműtrágya, karbamid és ammónium-nitrát
vizes oldata, jellemzően 30% körüli (N) nitrogén tartalommal. Szántóföldi növénytermesztésben,
hatékonyan alkalmazható fej-, levél és talajtrágya valamint az öntözéses növénytermesztésben
is elterjedt. Jól értelmezzük, hogy aki fej és levéltrágyázásra használja,
nem választhatja az AÖP-ben?
Igen, mivel ezekben az esetekben nem kerül a készítmény bedolgozásra. Ha csak talajtrágyaként használja és azonnal bedolgozásra kerül, úgy választható a gyakorlat.
Minimális talajborítottság feltétele esetén (gabona terület) az aratás után
a szalmát fel lehet-e bálázni vagy rajta kell hagyni a területet?
A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni.
Szakaszos legeltetés esetén - a szakaszok mérete (minimum és maximum) - a legeltetési
napok száma (min. max.) - pihentetési napok száma ( min. max.) - állatlétszám. mi
alapján kerül meghatározásra?
Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.
Túzokos AKG-s csak lucernásként mit tudok bevállalni az AÖP-ben, hogy ne ütközzön
az AKG előírásokkal?
A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
