Gyakori kérdések
Ügyfél rozsos olasz perjét vetett ősszel, lekaszálta, a perje megmaradt, újra
le fogja kaszálni, de a kérelem beadásakor már csak a perje marad benne. Miként jelentsük
a hasznosítási kódot? A kérdés azért érdekes, mert a rozsos perje alapvetően
szántó keverék. Viszont ami visszamarad perje, az AÖP-ben véleményem szerint
ideiglenes gyep. Ebben az esetben milyen AÖP vállalást tehet rá?
A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.
Vannak-e olyan elemei az AÖP-nek melyek valamilyen digitális, precíziós szolgáltatáshoz
köthetőek, esetleg feltétele? Ha jól tudom vannak helyspecifikusan alkalmazható előírások
(zöldítés, túl meredek lejtő stb.). Ezeknek a kijelölése központilag történik
vagy a gazda határozza meg?
Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.
Változik-e és hogyan az engedélyezett/használható szerlista?
A 2023-as évben a szerlista április 27-én ismételten, frissített formában közzétételre került a 3/2023. sz. IH közleményben. A későbbi években az AÖP keretében használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet.
Mit válasszak a pontok közül, hogy termés növekedést érjék el?
Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimális 2 pontot össze kell gyűjtenie minden földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.
Az AÖP-ből ki van-e tiltva a glifozát hatóanyag?
A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen
Rövid vágásfordulójú, sarjaztásos ültetvényre igényelhető-e
AÖP támogatás, ültetvények talajtakarása évelő kultúrák
fenntartásával vagy gyepesítés előírás választásával? A sorok között
nem telepített gyep van, amit szárzúzóval tartanak karban.
Ha szántó művelési ágban lévő területen van, ill. jogosult a területalapú támogatásra, így AÖP-öt is igényelhet. Sorköztakarás módja lehet évelő kultúra vagy gyep. Nem baj, ha nem telepített. A növénytakaró szárzúzással történő karbantartása megfelelő.
Karbamid szórassal kapcsolatban ha napraforgó vetésben tudom teljesíteni a feltételeket,
tehát beforgatom, legalább egy tábla, 5 %-ot eléri, hatóanyag feltételeknek
megfelelek, DE! van olyan búzatábla, ahol szintén szórtam karbamidot, amit természetesen
nem forgattam be, ez kizáró ok, tehát ezt a pontot így már nem választhatom?
Helyes a levezetés, ugyanis a vállalás a mezőgazdasági üzem teljes területére vonatkozik. Az 5%-al a minimum követelményt ugorja meg, hogy a gyakorlatot választani tudja. Ugyanakkor a gyakorlat minden olyan területre vonatkozik, ahol karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.
Az AÖP (Agro-ökológiai Program) az ÖKO területekre is választandó? Az
üzem területébe beszámít?
Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.
A növény- és talajkondicionálok esetén az ellenőrző hatóság
hogyan fogja vizsgálni a teljesülést, mivel a legtöbb engedélyokiratban nincs meghatározva
a minimális kijuttatási szám és a dózis?
A „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása” gyakorlat választása esetén az AÖP általános szabályként annyit állapít meg:
A gyakorlat teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,
a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,
b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és
c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.
A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án ki kell juttatnia a mezőgazdasági termelőnek.
Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédőszerek
alkalmazását ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.
Oldalszámozás
- Előző oldal
- 7. oldal
- Következő oldal




