Gyakori kérdések

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

Helyes a levezetés, ugyanis a vállalás a mezőgazdasági üzem teljes területére vonatkozik. Az 5%-al a minimum követelményt ugorja meg, hogy a gyakorlatot választani tudja. Ugyanakkor a gyakorlat minden olyan területre vonatkozik, ahol karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

A „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása” gyakorlat választása esetén az AÖP általános szabályként annyit állapít meg:
A gyakorlat teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,
a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,
b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és
c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.

A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án ki kell juttatnia a mezőgazdasági termelőnek. 

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.

Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el. (link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-…)