Gyakori kérdések
Amennyiben a középmély lazítás nem a tábla teljes területén történik (hiszen a HMKÁ2 fedvénnyel érintett részen nem is szabad), az nem veszélyezteti a forgatás nélküli AÖP gyakorlat teljesítését. A beadófelület jelenleg nem méri a HMKÁ 2 fedvény táblára eső részét. A következő támogatási évben igyekszünk ebben is segítséget nyújtani az igénylőknek.
Az érzékeny gyepterületek feltárcsázása és felülvetése tilos, azaz semmilyen beavatkozás nem engedélyezett. Kivételt képez az az eset, amikor a természetvédelmi hatóság engedélye mellett véglegesen megszűnik a terület mezőgazdasági hasznosítása, ÉS a terület kikerül az alaptámogatásra jogosult területek közül (például beépítik, vagy nem támogatás keretében megvalósuló erdősítés esetén). Minden más esetben az érzékeny állandó gyep feltörése tilos, még akkor is, ha a gyep jelentősen megritkult.
A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők:
A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, a parlagon hagyott területről a pihentetési időszakban a kaszálékot nem lehet lehordani. A parlagon hagyott területen a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt
a) talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is,
b) vadvirágos keverékkel,
c) méhlegelő létesítésével vagy
d) tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával
gondoskodni kell a talaj takarásáról. Pihentetési időszak: tárgyév január 1. és augusztus 31. közötti időszak. A parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem juttatható ki. Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”
A támogathatóság feltétele, hogy a nem védett NPLFA nagysága nem haladhatja meg a táblaméret 50%-át, ugyanis a tábla mezőgazdasági művelésének dominanciája ezzel biztosítható. Viszont ezzel kapcsolatban az ügyfélbarát és egyben NPLFA barát megközelítést követjük. A gazdálkodóknak figyelniük kell, ugyanis, aki arra vonatkozóan kap TMR figyelmeztetést, hogy túlment az NPLFA igénylése a táblaméret 50%-án, haladéktalanul javítsa az igénylését, ugyanis ezt szankciómentesen megteheti. Ha egy gazdálkodó ilyen értesítést kap, akkor ennek a korrekciós, segítő szándékú felszólításnak azonnal tegyen eleget. Abban az esetben viszont, ha mindezek ellenére az NPLFA nagysága az igénylés szerint mégis 50%-nál nagyobb mértékben foglalja el a táblaterületet, akkor a szankcionálási alap az a területnagyság lesz, mellyel túllépte az 50%-ot.
Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).
A feltételesség HMKÁ 5. előírása során fontos tisztázni, hogy az előírás 3 féle erózióvédelmi intézkedést említ. Az előírás szerint tilos 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények (ideértve a kukoricát, napraforgót) valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. Kivételt képeznek a szabály alól a következők:
1. A gazdálkodó direktvetést alkalmaz;
2. A gazdálkodó szintvonalasan, vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelést alkalmaz; vagy
3. A gazdálkodó az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelést alkalmaz.
A fenti megoldások kombináltan is alkalmazhatóak, a gazdálkodó szabad mérlegelésére van bízva, hogy a szántóterületén hol, milyen módszert alkalmaz az erózió elleni védekezés céljából, azonban elvárás, hogy a tábla teljes területét le kell fednie erózióvédelmi megoldással.
Fontos megjegyezni, hogy erózióvédelmi sáv vagy sávok kialakítása csak akkor kötelező, amennyiben a szántó táblán a gazdálkodó nem alkalmaz az erózió elleni védekezésre a fentiek közül egyéb (1. 2. pontban szereplő) megoldást. Erózióvédelmi sáv alkalmazása esetén a sávokat a táblán belül a lejtővel párhuzamos tengelyen mérve átlagosan legalább 100 méterenként szükséges kialakítani.
Kiemelendő továbbá hogy a tábla akkor minősül 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek, ha
1. 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy
2. 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt
A VP AKG 2021 területeken az egységes kérelem beadási ideje alatt jelölni szükséges a főnövényt. Ezt az ügyfélnek a 2024. évben (is) a valóságnak megfelelően szükséges megadni. VP AKG 2021 keretében a terület akkor fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő a termeszteni kívánt növénykultúrát a benyújtási időszak vége előtt el is veti. Amennyiben az EK beadási idő végén (jún. 9.) az utolsó benyújtott egységes kérelemben az AKG vállalással érintett táblán PIH01 vagy TAR10 hasznosítási kód szerepel, az a tábla VP AKG 2021 jogcímben nem támogatható.
A konyhakertekre sem az uniós jog, sem a magyar KAP Stratégiai Terv nem fogalmaz meg mentességet a vetésváltás alól.
