Gyakori kérdések

A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (e-GN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe az eddig különálló permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Mivel a rendszer folyamatos, naprakész vezetésre lett tervezve, így a termelőknek nem szükséges a különböző adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó dátumokat figyelemmel követnie. 

A rendszer fokozatos bevezetésének érdekében 2023-ban van lehetősége eldönteni a termelőnek, hogy elektronikusan vagy a Nébih által készített nyomtatványon vezeti-e a naplóját. Amennyiben a papír alapú vezetés mellett dönt, úgy 2024. január 31-ig fel kell vezetnie az adatait a Nébih rendszerébe.

Az agrárminiszter 13/2023. (IV. 19.) AM rendelete szerint a gazdálkodási napló:

26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti. 

(2) (3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. 

(4) A gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában – az elektronikus vezetés kivételével – a tárgyévet követő év január 31-ig elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére.

A Vidékfejlesztési Program több intézkedése és ezen kívül több jogszabály is kötelezettségként írja elő a gazdálkodók részére a GN vezetését, amelyek a következők:

1.         VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG) 

2.         VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO) 

3.         VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)

4.         VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások 

5.         VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése

6.         VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése

7.         VP3-14.1.1-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 

8.         VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztésfejlesztése támogatás

9.         VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével támogatás

10.       VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás

11.       VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása

12.       VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása

13.       VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása 

14.       az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételesség rendelet) HMKÁ5, HMKÁ8, JFGK1 és JFGK2, JFGK7 és JFGK8 kapcsán az alábbi esetekben:

-           - aki erózióérzékeny területen (beleértve a 12%-nál meredekebb lejtésű területeket) rendelkezik (HMKÁ5, JFGK1),

-           - aki nitrátérzékeny területtel rendelkezik (JFGK2)

-           - aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti,

-           - aki növényvédelmi kezeléseket alkalmaz (JFGK7 és 8)

15.        az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet)

16.       a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: termeléshez kötött támogatások rendelet)

17.       a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet)

18.       2023-tól a gazdálkodási napló részét képezi a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 30. §-a szerinti permetezési napló is.

A permetezési naplóba a növényvédelmi kezeléseket 24 órán belül kötelesek fölvezetni, az többi műveletre pedig 15 nap áll rendelkezésre. Kivétel ez alól az állatállomány, amelyet havi rendszerességgel kell vezetni, illetve a szervestrágyamérleg, amely éves szinten rögzítendő.

A https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny oldalon található kitöltési útmutató támogatási jogcímenként részletezi, hogy mely lapjait szükséges a Gazdálkodási naplónak vezetni a támogatás igénylésének feltételeként. 

Az elektronikus Gazdálkodási naplóhoz is készül útmutató, abban is megtalálhatóak lesznek ezek az információk.   

A 15/2024. (IV.9.) AM rendelet szerinti követelményeknek megfelelő gazdálkodási napló a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus felületet, az elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN). A gazdálkodási naplót elektronikusan vagy papír alapon is vezethető. A szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatás esetében a gazdálkodási napló a jogosultsági feltételek igazolására szolgál. A Magyar Államkincstár (Kincstár) az előírt minimális hozam meglétét 100%-ban ellenőrzi, a gazdálkodási napló valamint a tárolási napló adattartalmából.

A gazdálkodási napló vonatkozó betétlapjai a termeléshez kötött támogatások esetében az 1-7 és a 10-es számú adatlapok. A hozam igazolására elfogadható a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a Nébih honlapján elérhető elektronikus felületen benyújtható elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN).

Az elektronikusan vezetett naplót tehát nem szükséges kinyomtatni, a Kincstár felé történő adatszolgáltatás szempontjából elég annak Excel vagy Pdf formátumú exportálása és beküldése. Az ügyfelek terheinek csökkentése, ésszerűsítése érdekében 2024-re vonatkozó Nébih közlemény módosulásakor került ki az aláírás és szkennelés. Összefoglalva tehát, elegendő az elektronikusan vezetett napló Excel vagy Pdf formátumú exportját beküldeni a Kincstár részére.

A MePAR-ban a szántóterület részeként lehatárolt fa- és bokorcsoport területe minden esetben támogatható. A táblaszegélyek és fás, cserjés sávok 2023-tól a MePAR-ban külön fedvényként jelennek meg. Továbbá azok a gyepterületek, amelyek legfeljebb 30%-ban tartalmaznak elszórtan fás bokros vegetációt, úgynevezett egyéb tájképi elemként szintén támogatható területnek minősülnek.

A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.

Továbbá emlékeztetünk, hogy egyes VP-támogatásokban való részvételnek továbbra is alapkövetelménye a kölcsönös megfeleltetés követelmény- és előírásrendszerének betartása, aminek része marad az említett JFGK-k köre is.

Folyamatban van a 14/2023. AM rendelet módosítása. Ennek keretében a rendelet 14.§ (1) bekezdésének c) pontja kiegészül azzal, hogy nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.

Az Európai Bizottság döntése értelmében 2023-ban a tagállamok élhetnek bizonyos könnyítésekkel a HMKÁ 7 szerinti vetésváltási szabályok, valamint a HMKÁ 8 szerinti nem termelő területek vonatkozásában. A vetésváltási szabályokban ez azt jelenti, hogy az önmaguk után semmiképpen nem vethető növények kivételével nem kell alkalmazni idén a vetésváltási szabályokat. Magyarország él ezzel a lehetőséggel. A HMKÁ 8 esetében pedig azt jelenti az átmeneti mentesség, hogy a parlagon hagyott területnek szánt táblákon van mód élelmiszer célú növénykultúrákat termeszteni. Az ilyen táblák idén annak ellenére is elszámolhatóak „talajtakarásos parlagként”, hogy ott tényleges termelő tevékenységet folytatnak. Figyelem! A Bizottság döntése alapján kukorica és szójabab nem vethető ezeken a területeken! Az elfogadható élelmiszer célú növénykultúrák listáját a 14/2023. AM rendelet 16. melléklete tartalmazza.

A derogáció a vetésváltásra is vonatkozik 2023 tekintetében, tehát nem kötelező eltérő növényt vetni idén 2022-höz képest. Kivételt képeznek azok a növények, melyek semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye. Továbbá emlékeztetünk, hogy 2024-ben úgy kell alkalmazni a vetésváltási szabályokat, hogy a 2023-ban vetett növényeket is figyelembe kell venni. Például hibridkukorica vetőmagtermesztésre használt táblák esetében a négyéves periódusba 2023-at is bele kell számolni. Vagy ha 2023-ban őszi búzát termesztettem egy táblán, akkor főszabály szerint ott 2024-ben már csak akkor tehetem meg ugyanezt, ha (i) megfelelő másodvetést alkalmazok a 2023. évi búzámat követően, vagy (ii) élek a szántó 33,33%-os vetésváltási rugalmasságával. Ha pedig 2022-ben és 2023-ban is őszi búzát termesztettem ugyanazon táblán, akkor kizárólag úgy nyílik mód ismét őszi búzát termeszteni a területen, ha előtte megfelelően megválasztott és kivitelezett másodvetést iktatok közbe.