Gyakori kérdések

A permetezési napló vezetésére vonatkozó jogszabályi háttér miben különbözik
a gazdálkodási napló hátterétől?

A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza a permetezési napló vezetését, mely szerint a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről a Gazdálkodási napló Növényvédelem fülén.

Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, melynek először a 2023-as kezelések összesítésével 2024. január 31-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek.

Ennek értelmében a 2023-as évben a termelő dönthet úgy, hogy annak ellenére, hogy a permetezési napló esetében online vezetési kötelezettsége van, a Gazdálkodási naplóját a papír alapú nyomtatványon vezeti. Szeretnénk azonban felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezeléseket az elektronikus permetezési naplóba akkor is fel kell vezetni a kezelést követő 24 órán belül, amennyiben a gazdálkodó a Gazdálkodási naplót papír alapon vezeti.

Mi az (elektronikus) Gazdálkodási napló? Mi célt szolgál a
nyilvántartás?

A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (e-GN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe az eddig különálló permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Mivel a rendszer folyamatos, naprakész vezetésre lett tervezve, így a termelőknek nem szükséges a különböző adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó dátumokat figyelemmel követnie. 

A rendszer fokozatos bevezetésének érdekében 2023-ban van lehetősége eldönteni a termelőnek, hogy elektronikusan vagy a Nébih által készített nyomtatványon vezeti-e a naplóját. Amennyiben a papír alapú vezetés mellett dönt, úgy 2024. január 31-ig fel kell vezetnie az adatait a Nébih rendszerébe.

Kikre terjed ki az (elektronikus) Gazdálkodási napló vezetése? Milyen jogcímek esetén
kell vezetni a naplót?

Az agrárminiszter 13/2023. (IV. 19.) AM rendelete szerint a gazdálkodási napló:

26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti. 

(2) (3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. 

(4) A gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában – az elektronikus vezetés kivételével – a tárgyévet követő év január 31-ig elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére.

A Vidékfejlesztési Program több intézkedése és ezen kívül több jogszabály is kötelezettségként írja elő a gazdálkodók részére a GN vezetését, amelyek a következők:

1.         VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG) 

2.         VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO) 

3.         VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)

4.         VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások 

5.         VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése

6.         VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése

7.         VP3-14.1.1-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 

8.         VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztésfejlesztése támogatás

9.         VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével támogatás

10.       VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás

11.       VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása

12.       VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása

13.       VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása 

14.       az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételesség rendelet) HMKÁ5, HMKÁ8, JFGK1 és JFGK2, JFGK7 és JFGK8 kapcsán az alábbi esetekben:

-           - aki erózióérzékeny területen (beleértve a 12%-nál meredekebb lejtésű területeket) rendelkezik (HMKÁ5, JFGK1),

-           - aki nitrátérzékeny területtel rendelkezik (JFGK2)

-           - aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti,

-           - aki növényvédelmi kezeléseket alkalmaz (JFGK7 és 8)

15.        az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet)

16.       a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: termeléshez kötött támogatások rendelet)

17.       a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet)

18.       2023-tól a gazdálkodási napló részét képezi a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 30. §-a szerinti permetezési napló is.

Milyen gyakorisággal kell vezetni az (elektronikus) gazdálkodási naplót?

A permetezési naplóba a növényvédelmi kezeléseket 24 órán belül kötelesek fölvezetni, az többi műveletre pedig 15 nap áll rendelkezésre. Kivétel ez alól az állatállomány, amelyet havi rendszerességgel kell vezetni, illetve a szervestrágyamérleg, amely éves szinten rögzítendő.

A 2024-es Szemes fehérje növény támogatás keretében történt hiánypótlás esetén hogyan kell benyújtani a gazdálkodási napló kitöltött részeit annak igazolására, hogy a megfelelő termés mennyiség előállításra került a területeken? Ha online gazdálkodási naplót vezet a gazdálkodó, akkor ezt miért szükséges kinyomtatni, majd aláírva visszaküldeni? Egy gazdálkodó esetében ez akár több száz oldal nyomtatásával és szkennelésével járhat. Nem lehet ettől eltekinteni?

A 15/2024. (IV.9.) AM rendelet szerinti követelményeknek megfelelő gazdálkodási napló a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus felületet, az elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN). A gazdálkodási naplót elektronikusan vagy papír alapon is vezethető. A szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatás esetében a gazdálkodási napló a jogosultsági feltételek igazolására szolgál. A Magyar Államkincstár (Kincstár) az előírt minimális hozam meglétét 100%-ban ellenőrzi, a gazdálkodási napló valamint a tárolási napló adattartalmából.

A gazdálkodási napló vonatkozó betétlapjai a termeléshez kötött támogatások esetében az 1-7 és a 10-es számú adatlapok. A hozam igazolására elfogadható a Nébih honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a Nébih honlapján elérhető elektronikus felületen benyújtható elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN).

Az elektronikusan vezetett naplót tehát nem szükséges kinyomtatni, a Kincstár felé történő adatszolgáltatás szempontjából elég annak Excel vagy Pdf formátumú exportálása és beküldése. Az ügyfelek terheinek csökkentése, ésszerűsítése érdekében 2024-re vonatkozó Nébih közlemény módosulásakor került ki az aláírás és szkennelés. Összefoglalva tehát, elegendő az elektronikusan vezetett napló Excel vagy Pdf formátumú exportját beküldeni a Kincstár részére.

Melyek azok a vizes területek, melyek kis vizes élőhelyként elszámolhatóak?

2023-ban kizárólag szántó területen elhelyezkedő, a HMKÁ 8 előírás kapcsán minimum arány elérésére felhasznált   kis vizes élőhely számolható el támogatható területnek. A  HMKÁ 8. előírás keretében elszámolható a nem termelő beruházások keretében létrehozott vizes élőhely, továbbá a gazdálkodó által változásvezetéssel bejelentett bármilyen kis vizes élőhely, ami megfelel feltételesség rendelet szerinti kritériumoknak. 

HMKÁ 5. előírás: 12%-os nagyobb lejtésű területen a direkt vetés
előtt lehet-e e talajmunkát végezni?

Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.

AKG-s ügyfélnél nem kerül elvetésre a csemegekukorica június 9.-e előtt,
de nem is volt előtte semmi vetve. TAR10 kód legyen beírva a tárcsázva rendben tartott
területére, mert AKG-s, vagy mehet az AKG-ban tiltott PIH01, a valóságnak megfelelően?

A VP AKG 2021 területeken az egységes kérelem beadási ideje alatt jelölni szükséges a főnövényt. Ezt az ügyfélnek a 2023. évben (is) a valóságnak megfelelően szükséges megadni. VP AKG 2021 keretében a terület akkor fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő a termeszteni kívánt növénykultúrát a benyújtási időszak vége előtt el is veti. Amennyiben a EK beadási idő végén (jún. 9.) az utolsó benyújtott egységes kérelemben az AKG vállalással érintett táblán PIH01 vagy TAR10 hasznosítási kód szerepel, az a tábla VP AKG 2021 jogcímben nem támogatható. 

Milyen esetben tekinthető támogatható területnek egy bokros rész?

A MePAR-ban a szántóterület részeként lehatárolt fa- és bokorcsoport területe minden esetben támogatható. A táblaszegélyek és fás, cserjés sávok 2023-tól a MePAR-ban külön fedvényként jelennek meg. Továbbá azok a gyepterületek, amelyek legfeljebb 30%-ban tartalmaznak elszórtan fás bokros vegetációt, úgynevezett egyéb tájképi elemként szintén támogatható területnek minősülnek.

Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) megszűnnek?

A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.

Továbbá emlékeztetünk, hogy egyes VP-támogatásokban való részvételnek továbbra is alapkövetelménye a kölcsönös megfeleltetés követelmény- és előírásrendszerének betartása, aminek része marad az említett JFGK-k köre is.