Gyakori kérdések

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.  

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

1. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása), ha ezt szeptember 30-a előtt elvégzi a gazdálkodó, 
2. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba nem teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).

DE ha a gazdálkodó a szeptember 30-i dátumot követően a melléktermék talajba való tejes bedolgozását is megteszi, úgy mind a három elvárásnak eleget tesz (HMKÁ6, AÖP, AKG vállalás). Azaz szeptember 30-ig megtartja a talajborítást, ahol sekély tarlóhántást végezhet, a megfelelő mennyiségű melléktermék fenntartásával, majd szeptember 30-a után az AKG vállalás betartása érdekében a beforgatást is megteszi.

A vetésváltás és a nem termelő területek esetében a Feltételesség keretében 2023-ban igénybe vehető átmeneti mentességek megítélése a következőképpen alakul AÖP-ben: 
- a vetésváltási mentességgel élhet olyan termelő is, aki részt vesz az AÖP-ben, mivel a vetésváltásra ráépülő gyakorlat nincs a programban; 
- a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó mentességgel kizárólag akkor élhet az AÖP-ben részt vevő gazdálkodó, ha nem választja a ráépülő, 10%-os nem termelő terület kijelölési gyakorlatot a programban.

Igen, felhasználható a fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel.
Tomigan 250 EC hatóanyagtartalma 360 g/l fluroxipir-meptil ami 250 g/l fluroxipir hatóanyagnak felel meg (az engedélyokiratban csak a fluroxipir-meptil tartalom van megadva, de például a Starane Forte 333 EC-nél az engedélyokiratban szerepel mindkettő: 480 g/l fluroxipir-meptil és 333 g/l fluroxipir).

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimális 2 pontot össze kell gyűjtenie minden földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.

A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen