Gyakori kérdések

. Családi gazdaságban 3 fő igényel területalapú támogatást, a
gazdaság vezetőjének állítják ki a számlát ez névre szóló
számlának számít, mind három főnek?

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

Szőlőültetvényünkben minden második sorköz természetes növénytakaróval
borított (nem magkeverék). AÖP-vel ez így kompatibilis lehet?

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

Kertészetben (14 ha dió ültetvényen) mik az ideális teendők, hogy az az AÖP-ben
részt tudjunk venni?

Választhat az ültetvény földhasználati kategória esetén válaszható gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben – 1 pont
3. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben – 1 pont

Ha a termelő vállal minden választható gyakorlatot, de annak csak egy részét
teljesíti, akkor milyen szankciókra számíthat?

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén is elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

AKG legeltetéshez szükséges 0.2 ÁE/ha megléte. AÖP pásztoroló vagy
szakaszos legeltetéshez szükséges még + 0.2 ÁE/ha (összesen 0.4 ÁE/ha) állatsűrűség
biztosítása, vagy 0.2 ÁE/ha-ral teljesítem mindkettő előírást?

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.  

Az AÖP rendelet 25.§ (4) bekezdésében ír arról, ha nincs az ügyfélnek
tárgyévre vonatkozóan öntözési célú vízjogi üzemeltetési,
fennmaradási engedélye, akkor nem választhatja a gyakorlatot. Belefér ebbe a kategóriába
az elvi vízjogi engedély is, azaz esz elfogadható dokumentum?

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

A szerves trágya használata nem szerepel a választható gyakorlatok között. Miért? 

Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el. (link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-…)

A gazdálkodók és gyártók egy része úgy ítéli meg, hogy a növénykondicionálók
esetén a jogalkotó nem vette figyelembe a feltételes módot. Ezzel a termelőknek
esetlegesen felesleges extra kiadást okoz. Mi volt ennek az oka?

Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos és objektív dokumentum egy piaci forgalomban lévő termék esetében, amihez jogkövetkezményt (pl. támogatási feltétel teljesülését vagy nem teljesülését megállapító döntést) lehet rendelni. Az engedélyokirat kiadását érdemi vizsgálatok előzik meg, amelynek specifikációjába a gyártónak is van beleszólása. Ezek a hatásossági és hatékonysági vizsgálatok tehát a gyártóval vagy forgalmazóval egyeztetett, előre beállított paraméterekkel történnek. Az engedélyokirat az ily módon lefolytatott vizsgálatok eredményeit tükrözi.