Gyakori kérdések

A 2024-es AKG kiírással kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy a Horizontális szántó esetében, a zöldtrágya vetés vállalásánál lehetséges-s olyan módosítás, aminek következtében a talajba történő bedolgozás ne tegye kötelezővé? A talajkímélő gazdálkodásra való áttérést ez ugyanis nagyban akadályozhatja. A no-till vállalásra vonatkozó átállási idővel kapcsolatban hol található információ?

A KAP-RD19a-1-24 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések című pályázati felhívás „A kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és bedolgozása vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása.” vállalása esetén a zöldtrágyanövény bedolgozását – ami megvalósulhat beforgatással vagy forgatás nélküli tárcsázással – az Európai Bizottság által jóváhagyott Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv vonatkozó beavatkozása írja elő. E tekintetben nem várható változás. A vállalást a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt egy alkalommal kell teljesíteni. Azon területek vonatkozásában amelyen no-till termesztéstechnológiára való átállást terveznek, érdemes lehet a nevezett vállalást a kötelezettségvállalási időszak elején teljesíteni.

A talajmegújító szántó Tematikus Előíráscsoport (TECS) „Talajművelés nélküli termesztéstechnológia alkalmazása a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt (no-till)” vállalás választása esetén a vállalást a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt teljesíteni kell, nincs „átállási idő”.

A 2023-as AÖP keretében forgatás nélküli talajművelés vállalás növényvédőszer használat miatti elutasítását követő fellebbezés esetén mire számíthat az a gazdálkodó, aki jogtalannak érzi az elutasítást, mert nem használt olyan vegyszert, ami a tiltólistán szerepel?

A fellebbezés Kincstár általi vizsgálatát követően szükséges lehet a Nébih-hel történő egyeztetés annak érdekében, hogy tisztázásra kerüljön a nem megfelelő kezelések pontos elhelyezkedése. Amennyiben a Nébih a korábbi adatátadás során megküldött adatokat felülvizsgálja, abban az esetben az új adatok kerülnek figyelembe vételre, és ezek alapján a Kincstár módosíthatja a korábbi döntését.

Szőlőültetvényünkben minden második sorköz természetes növénytakaróval
borított (nem magkeverék). AÖP-vel ez így kompatibilis lehet?

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

Kertészetben (14 ha dió ültetvényen) mik az ideális teendők, hogy az az AÖP-ben
részt tudjunk venni?

Választhat az ültetvény földhasználati kategória esetén válaszható gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben – 1 pont
3. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben – 1 pont

Ha a termelő vállal minden választható gyakorlatot, de annak csak egy részét
teljesíti, akkor milyen szankciókra számíthat?

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén is elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

AKG legeltetéshez szükséges 0.2 ÁE/ha megléte. AÖP pásztoroló vagy
szakaszos legeltetéshez szükséges még + 0.2 ÁE/ha (összesen 0.4 ÁE/ha) állatsűrűség
biztosítása, vagy 0.2 ÁE/ha-ral teljesítem mindkettő előírást?

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.  

Az AÖP rendelet 25.§ (4) bekezdésében ír arról, ha nincs az ügyfélnek
tárgyévre vonatkozóan öntözési célú vízjogi üzemeltetési,
fennmaradási engedélye, akkor nem választhatja a gyakorlatot. Belefér ebbe a kategóriába
az elvi vízjogi engedély is, azaz esz elfogadható dokumentum?

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

AÖP részvétel esetén van-e derogációs lehetőség 2023-ban?

A vetésváltás és a nem termelő területek esetében a Feltételesség keretében 2023-ban igénybe vehető átmeneti mentességek megítélése a következőképpen alakul AÖP-ben: 
- a vetésváltási mentességgel élhet olyan termelő is, aki részt vesz az AÖP-ben, mivel a vetésváltásra ráépülő gyakorlat nincs a programban; 
- a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó mentességgel kizárólag akkor élhet az AÖP-ben részt vevő gazdálkodó, ha nem választja a ráépülő, 10%-os nem termelő terület kijelölési gyakorlatot a programban.

A Trimmer Trio gyomirtószerben szereplő hatóanyag a fluroxipir-meptil, a forgatásnélküli
talajművelés során engedélyezett hatóanyag listában viszont fluroxipir szerepel.
A fluroxipir hatóanyag megegyezik-e a fluroxipir-meptillel? Tehát felhasználható a
fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel?

Igen, felhasználható a fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel.
Tomigan 250 EC hatóanyagtartalma 360 g/l fluroxipir-meptil ami 250 g/l fluroxipir hatóanyagnak felel meg (az engedélyokiratban csak a fluroxipir-meptil tartalom van megadva, de például a Starane Forte 333 EC-nél az engedélyokiratban szerepel mindkettő: 480 g/l fluroxipir-meptil és 333 g/l fluroxipir).

Amennyiben megkezdik a kezeléseket egy adott növénykondicionálóval, akkor
(2023.05.15.-ei állapot szerint) annyiszor kell kijuttatni amennyiszer az Engedély Okiratban szerepel,
de mi történik abban az esetben, ha a további kezelésekhez nem tudja biztosítani a
mennyiséget a forgalmazó? Ez biztos, hogy nem vis maior eset, tehát ezt azzal nem lehet kezelni. Kérdés,
hogy lehet esetleg mással helyettesíteni, pótolni?

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.