A Közös Agrárpolitika Nemzeti Irányító Hatósága tájékoztatja a kedvezményezetteket, hogy a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című (KAP-RD04a-RD04b-1-24 kódszámú) pályázati felhívás a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (a továbbiakban: KAP Vhr.) 2025. június 16. napján hatályba lépett módosítása alapján az alábbiak szerint módosult:
a 2.4. A támogatási kérelem benyújtásának módja és egyéb feltételei című fejezetében a KAP Vhr. módosításának megfelelőn módosításra kerültek a támogatási kérelem benyújtására és a támogatási kérelem benyújtási időszakának lezárása vonatkozó előírások,
a 3.3. A művelet műszaki, szakmai tartalmával kapcsolatos elvárások című fejezet:
II. rész 2. pontja, miszerint „Engedélyköteles építési és/vagy bányakapitánysági engedélyezéshez kötött tevékenység esetén az első érintett kifizetési kérelemhez mellékelni kell a kedvezményezett nevére szóló, végleges építési és/vagy bányakapitánysági engedélyt a hozzá kapcsolódó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt” szövegrész kiegészült az alábbi előírással:
„ha korábban nem került benyújtásra”,
IV. rész 2., 3., 4. és 6. pontjának tartalma változott a dőlt betűvel jelölt módon, továbbá új, 13. pont került beillesztésre az alábbiak szerint:
Építési tevékenység megvalósítása esetén a támogatási és kifizetési kérelem összeállítása során a Magyar Államkincstár, mint az IH közreműködő szerve és, mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (a továbbiakban: Kincstár)– honlapján közzétett Építési Normagyűjtemény (a továbbiakban: ÉNGY) alkalmazandó. A támogatási kérelem keretében történő költségvetés tervezését a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes ÉNGY-ben szereplő tételek azonosítója szerint kell elvégezni. „A kifizetési kérelem vonatkozásában a kifizetési kérelem benyújtásakor érvényes ÉNGY referenciaárak mértékéig, közbeszerzési eljárás lefolytatásával megvalósuló beruházás esetén a támogatási okiratban a tevékenységre jóváhagyott összeg mértékéig lehet elszámolni. Ha a kifizetési kérelem benyújtásakor érvényes ÉNGY nem tartalmazza az elszámolandó építési tételt, akkor – a kifizetési kérelem és a támogatási kérelem benyújtása közötti időszakon belül – az utolsó olyan, érvényes ÉNGY-t kell figyelembe venni, amelyben az építési tétel szerepelt.”
„Építési tevékenység megvalósítása esetén a kedvezményezett az elszámolni kívánt bizonylattal együtt az ÉNGY szerinti bontású számlarészletezőt is benyújtja a kifizetési kérelemhez. A számlarészletezőnek különösen az alábbi tartalmi elvárásoknak kell megfelelnie:
a számla kiállítója által hitelesítésre került
hivatkozik a kapcsolódó számlájára
tartalmazza az áfa összegét a kapcsolódó tevékenység azonosítóját, a tétel ÉNGY szerinti kódját és megnevezését, a mennyiséget, az egységárat, valamint az összesített árat.
Ha az elszámolni kívánt építési tételek nem sorolhatóak be az ÉNGY tételazonosítói szerint, akkor a kedvezményezett legalább három, azonos funkcióra vonatkozó összehasonlítható műszaki tartalommal rendelkező részletes és tételes – egymástól és a kedvezményezett személyétől független kibocsátótól származó – magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű fordítást is tartalmazó, a KAP Vhr. 3. melléklete szerinti tartalmi elemekkel rendelkező árajánlatot köteles csatolni a támogatási kérelméhez.”
„A piaci ár alátámasztásaként nem fogadható el olyan árajánlat, megrendelő, szerződés, utasítás, egyéb kötelezettségvállalás, amely olyan ajánlattevőtől származik, aki/amely a KAP Vhr. 5. melléklet 2.3.2.5. pontjában foglaltak alapján nem minősül függetlennek.
Érvénytelen ajánlat nem vehető figyelembe alátámasztó dokumentumként. Az előírás betartása a kedvezményezett felelőssége.
Az árajánlatok kiállításával és érvényességével kapcsolatos előírásokat az ÁÚF tartalmazza.”
„Gép-, eszköz- és technológiai berendezés beszerzése esetén a kedvezményezett a támogatási kérelem mellékleteként köteles benyújtani három, a KAP Vhr. 3. melléklete szerinti tartalmi elemekkel rendelkező, egymástól és a kedvezményezettől független forgalmazótól származó, azonos funkcióra vonatkozó, összehasonlítható műszaki paraméterekkel rendelkező gépre, eszközre, technológiai berendezésre vonatkozó árajánlatot. A támogatási kérelemben a költséghatékonyságot, az „értéket a pénzért” elvet és a támogatási kérelem céljait figyelembe vevő összességében legkedvezőbb ajánlattal rendelkező gépet, eszközt vagy technológiai berendezést kell feltüntetni, mint elfogadott árajánlatot, amelyet szakmai indokolással kell ellátni. Forgalmazó alatt nem kizárólagosan magyar forgalmazó értendő.”
13. „A művelet megvalósítási helye (nem helyhez rögzítetten üzemeltethető támogatott gép, berendezés állandó tárolási helye) a művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartam alatt, valamint a műveletmegvalósulás befejezését követően a fenntartási időszak alatt kizárólag a támogató előzetes hozzájárulásával változtatható meg. Építési tevékenységet tartalmazó művelet esetén a megvalósítási hely módosítására irányuló változás-bejelentés – a hatósági kötelezés miatt szükséges módosítás kivételével – a támogatási döntés véglegessé válását követő 6 hónapon túl nem nyújtható be.”
a 4.2. Művelet végrehajtására rendelkezésre álló időtartam és a művelet befejezésére vonatkozó elvárások című fejezet változott, melynek értelmében a művelettel kapcsolatos pénzügyi elszámolása (záró kifizetési kérelem) benyújtásának végső határideje a támogatási okirat véglegessé válását követő naptól számított 37. hónap utolsó napja. Mindez azt jelenti, hogy a művelet fizikai befejezésre rendelkezésre álló határidőt követően további 1 hónap áll a kedvezményezett rendelkezésére a záró kifizetési kérelem benyújtására. Ezzel párhuzamosan a 9.1. Kifizetési kérelmek tervezése fejezete, valamint a 9.3 Elszámolhatóság feltételei fejezet vonatkozó előírásai is pontosításra kerültek.
a 7.2. fejezet címe változott „Jogosultsági feltételek és kiválasztási kritériumok” címre
a 8.2. Igényelhető támogatás című fejezet vonatkozásában az igényelhető többlettámogatásra vonatkozó szabályozás pontosításra került az alábbiak szerint:
„Az igénybevehető többlettámogatás alapját azon elszámolható kiadások képezik, melyek támogatási intenzitása nem haladja meg a 65%-ot.”
a 8.3. Igényelhető előleg fejezet újra szabályozta az előleg igénylésére vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint:
„A kedvezményezett kérelemmel előleget igényelhet, melynek mértéke a kedvezményezett választása szerint:
a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg, illetve az el nem számolt, vagy elszámolásra be nem nyújtott költségekre jutó támogatási összeg legfeljebb 25%-a, de maximum 500 millió forint lehet, amellyel való teljes elszámolást követően újabb legfeljebb 25%, de maximum 500 millió forint előleg igényelhető, vagy
egy alkalommal a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg, illetve az el nem számolt, vagy elszámolásra be nem nyújtott költségekre jutó támogatási összeg legfeljebb 50%-a lehet.
Ha a kedvezményezett az elszámolható költségek egy részével és ezáltal az arra jutó támogatással már elszámolt, vagy azok vonatkozásában kifizetési kérelmet nyújtott be, akkor az elszámolásra benyújtott költségekre, illetve támogatásra előleg már nem igényelhető.
Egyszeri elszámolás esetén előleg nem igényelhető.
A kedvezményezettnek legalább az igényelt előleg mértékével megegyező összegű önerővel kell rendelkeznie, melyet az előlegigénylési dokumentációval egyidejűleg igazolni köteles. Az önerő igazolásának elfogadható módjait az ÁÚF tartalmazza.
Az előleget kizárólag a művelet megvalósítására lehet felhasználni. Az előleg teljes összegével az igényelt előleg folyósítását követően - a KAP Vhr. 81.§ (1) bekezdésétől eltérően - legkésőbb a záró kifizetési kérelemben kell elszámolni.
Az igényelhető előleg további szabályai:
A támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg legfeljebb 25%-át meg nem haladó mértékű előleg igénylés esetén a Kedvezményezett nem köteles biztosítékot nyújtani, de a Kincstárnál fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett köteles valamely hitelintézetnél a KAP Vhr. 83.§ (2)-(6) bekezdés szerinti projektszámlát nyitni.
A kedvezményezett a projektszámla rendelkezésre állását az előlegre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az ismételt előleg igénylésre kizárólag az elsőként folyósított előleggel való teljes elszámolást (azaz a benyújtott kifizetési igénylésekben a kiadások előleg terhére történő elszámolásának Kincstár általi jóváhagyását) követően van lehetőség.
A támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 25%-át meghaladó mértékű, egy alkalommal igényelhető előleg kizárólag - legalább az igényelt előleg mértékének megfelelő összegű - biztosíték nyújtása mellett vehető igénybe.
Biztosíték kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézet által kiállított garanciavállaló nyilatkozat (bankgarancia) lehet, más típusú biztosíték (pl. pénzügyi vállalkozás által nyújtott kezesség stb.) nem ajánlható fel.
Mentesül a biztosíték nyújtás kötelezettsége alól a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv és a legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társaság.
A biztosítékkal kapcsolatos előírásokat a KAP Vhr. 82 §-a tartalmazza.
Nem jogosult előlegre az a kedvezményezett, akinek vagy amelynek
a KAP Vhr. szerinti agrártámogatási jogviszonyból vagy
a 2014–2020 programozási időszakban keletkezett támogatási jogviszonyból eredő lejárt tartozása áll fenn a Kincsárral szemben.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy
az előleg igénylése és jóváhagyása sem mentesíti a kedvezményezettet a KAP Vhr. 84. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alól, amelynek értelmében a kedvezményezett a támogatási döntés véglegessé válásától számított tizenkét hónapon belül a megítélt támogatás tíz százalékát meghaladó mértékű támogatás elszámolására irányuló kifizetési kérelem benyújtására köteles, továbbá
ha a kedvezményezett által elszámolni kívánt költségek alapján számított támogatás összege meghaladja a támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg 80%-ának az el nem számolt előleg összegével csökkentett részét, a Kincstár az előleggel való elszámolás kezdeményezésének tekinti a benyújtott kifizetési kérelmet.
A KAP Vhr. 80. § (8) bekezdésében rögzített kedvezményezett esetén előleg abban az esetben nyújtható, ha a kedvezményezett a KAP törvény 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti forrásból nyújtott támogatások kezelésére a Magyar Államkincstárnál fizetési számlával rendelkezik.
Az előlegre vonatkozó további szabályokat a KAP Vhr. 80-83. § -a tartalmazza.”
a 10.1. Általános jogkövetkezmények fejezet 3. pontjában rögzített jogkövetkezmény a kedvezményezettekre nézve kedvezőbb mértékben került rögzítésre az alábbiak szerint:
„Ha a kedvezményezett a támogatási okiratban jóváhagyott elszámolható költségek összegének legalább 60%-ával elszámol, de a záró kifizetési kérelmében az elszámolás mértéke a támogatási okiratban jóváhagyott elszámolható költségek összegének 80%-át nem éri el, úgy a támogatási okiratban megállapított támogatási összeg az elmaradás %-ával, de legfeljebb 5 %-kal csökkentésre kerül és a támogató az így megállapított szankció összegét a kifizetendő támogatásból levonja, illetve amennyiben a szankció összege a kifizetendő támogatás összegét meghaladja, akkor a kedvezményezett köteles a különbözet visszafizetésére.”
a 10.1. Általános jogkövetkezmények fejezet 4. pontban rögzítésre került a módosított előleg elszámolására előírt kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye,
Egyéb KAP vhr. szerinti szövegpontosítások mellett, a KAP vhr. módosításnak megfelelően:
módosításra került a „projekt” szó „művelet”-re,
módosításra került az „általános költségek” megnevezés „korlátozottan elszámolható költségek” megnevezésre,
Módosult továbbá a felhívás 8. melléklete is, amelybe átvezetésre került az igényelhető alap támogatási intenzitás és az igénylehető többlettámogatás mértékére vonatkozó tájékoztatás.
