Gyakori kérdések
Nem, olyan táblán nem teljesíthető a gyakorlat, ahol az álló- és folyóvizek partjától számított termésnövelő anyagok vízvédelmi sávja vagy sávjai miatt a tábla területének több mint 15 százaléka nem kezelhető.
Igen, a komposztkészítmények használata esetén is fennállhat a nitrátjelentési (adatszolgáltatási) kötelezettség. Ha a földterülete nitrátérzékeny besorolású, minden kijuttatott nitrogéntartalmú anyagot – így a komposztot is – rögzíteni kell a nyilvántartásban.
Nem, csupán az engedélyokirattal rendelkező, és az adott évi IH közleményben felsorolt, kizárólag növényi összetevőket vagy istállótrágyát tartalmazó komposzt készítmények használhatóak a gyakorlat keretében. Kiemelendő, hogy a felhasználása során az engedélyokiratban leírtak szerint kell eljárni.
2026-tól az AÖP-ben az 1 pont értékű Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatok kiegészülnek a komposzt készítmények alkalmazhatóságával. Az istállótrágya kizárólag az engedélyokirattal rendelkező komposztkészítmény összetevőjeként fogadható el a gyakorlat keretén belül.
A fellebbezés Kincstár általi vizsgálatát követően szükséges lehet a Nébih-hel történő egyeztetés annak érdekében, hogy tisztázásra kerüljön a nem megfelelő kezelések pontos elhelyezkedése. Amennyiben a Nébih a korábbi adatátadás során megküldött adatokat felülvizsgálja, abban az esetben az új adatok kerülnek figyelembe vételre, és ezek alapján a Kincstár módosíthatja a korábbi döntését.
A növény- és talajkondicionálok esetén az ellenőrző hatóság
hogyan fogja vizsgálni a teljesülést, mivel a legtöbb engedélyokiratban nincs meghatározva
a minimális kijuttatási szám és a dózis?
A „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása” gyakorlat választása esetén az AÖP általános szabályként annyit állapít meg:
A gyakorlat teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,
a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,
b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és
c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.
A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án ki kell juttatnia a mezőgazdasági termelőnek.
Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédőszerek
alkalmazását ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.
A szerves trágya használata nem szerepel a választható gyakorlatok között. Miért?
Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el. (link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-…)
Ha a gazdálkodó területén van 17%-os fedvény, akkor a N tartalmú mikrobiológiai
készítményt vagy talaj- vagy növény kondicionáló bizonyos készítmények
kijuttatásakor véthet a nitrátrendelet ellen, miszerint 17%-os területen trágya nem
juttatható ki. Ebben az esetben élhet-e a gazdálkodó a táblabontással? Nem lesz
emiatt mesterséges körülmények megteremtése miatt vizsgálva?
A táblák száma, elhelyezkedése és méretének változása önmagában nem kelti mesterséges körülmény megteremtésének gyanúját. A példában előadott esetben sem.
Ügyfelem pásztoroló legeltetést vállal AÖP-ben, de a pásztori feladatokat
a választható lehetőségek közül, foglalkoztatott útján és ÖCSG
tagján keresztül látja el, mégpedig úgy, hogy amikor a foglalkoztatott a szabadságát
tölti, akkor az ÖCSG tag a pásztor. A felület csak egyféle lehetőséget enged
kiválasztani. Ebben az esetben mi a teendő? Szükséges változtatni a szabadságolás
időtartama alatt a pásztori feladatok ellátásán?
Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.
