Gyakori kérdések

Meg van-e határozva a programban, hogy a területek hány százalékán kell a talajtakarást biztosítani? Mert erre vonatkozó adatot nem találtam.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúra talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes állandó kultúra területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Állandó kultúra talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes állandó kultúra területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Minimális talajborítottság feltétele esetén (gabona terület) az aratás után a szalmát fel lehet-e bálázni vagy rajta kell hagyni a területen?

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni

Miért tilos az istállótrágya használata mulcsozáshoz?

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe. 

A növénykondicionáló szereknél szerepel, hogy felhasználható: xy l/ha mennyiségben, 3-4 alkalommal kijuttatva. Ez kötelezi-e az ügyfelet a 3-4 alkalommal való kijuttatásra vagy eldöntheti, hogy ő csak egyszer használja fel?

Úgy kell kijuttatni, ahogy az engedélyokiratban szerepel. Ha 3-4 alkalmas kijuttatás szerepel benne, akkor ez azért van, mert így bizonyult hatásosnak. (Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez igazodni lehet. Ne kezeljük tehát egy szinten egy weboldal ajánlásaival!) Aki nem kívánja úgy használni a készítményt, ahogy azt az engedélyokirat optimálisnak tartja, ne ezzel próbáljon az AÖP-ben gyakorlatot teljesíteni. 

Jelen állapot szerint a növénykondicionálót annyiszor kell kijuttatni, amennyiszer az Engedély Okiratban szerepel, de mi történik abban az esetben, ha megkezdik a kezeléseket egy adott növénykondicionálóval, de a további kezelésekhez nem tudja biztosítani a mennyiséget a forgalmazó? Ez vis maior eset vagy lehet esetleg mással helyettesíteni, pótolni?

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

Amennyiben megkezdik a kezeléseket egy adott növénykondicionálóval, akkor (pl.:05.15.-ei állapot szerint) annyiszor kell kijuttatni amennyiszer az Engedély Okiratban szerepel, de mi történik abban az esetben, ha a további kezelésekhez nem tudja biztosítani a mennyiséget a forgalmazó? Ez biztos, hogy nem vis maior eset, tehát ezt azzal nem lehet kezelni. Kérdés, hogy lehet esetleg mással helyettesíteni, pótolni?

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények listán szerepel: biotrinsic ® i179 FP. Készítmény típusa: mikrobiológiai készítmény (1 pont). Hasonlóan a Vixeran készítményhez. A titaN és Phylazonit TrichON mindkettőnél megjelenik a felületen.

A biotrinsic és a vixerán valóban mikrobiológiai készítményként engedélyezett, de felhasználásukból és kijuttatásukból adódóan AÖP-ben csak növénykondicionálóként elszámolhatók. A biotrinsicet csávázásra használják, míg a vixerán állományban használható. A mikrobiológiai gyakorlatnál a csávázószerként történő használat és állományra történő kijuttatás tiltott. A titan és phylazonit trichon felhasználási és kijuttatási jellege miatt lehet mindkettő gyakorlat esetén használható. Azaz mindig a készítmény lista az irányadó, ahogy a rendelet is ezt említi.

AÖP-ben táblaméret korlátozást választok, az adott MePAR blokk mérete 20 hektár. 5 gazdálkodó termeszt benne őszi búzát. Szükséges-e a 20 hektáron is a 3 méteres sávok elhagyása gazdálkodónként vagy mivel összesen a blokk mérete nem éri el a 30 hektárt, így nem szükséges a 3 méteres sávok elhagyása?

A 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 13. § (4) bekezdése szerint ha két szomszédos táblán – beleértve a különböző mezőgazdasági termelők által művelt táblákat is – ugyanazon növényfaj vagy magkeverék vetése történik, a táblák elkülönítése érdekében legalább 2 méter szélességű bevetetlen vagy legfeljebb fűfélékkel vagy a 3. melléklet szerinti, a szomszédos táblától eltérő, legalább 8 növényből álló méhlegelő növények keverékével bevetett területet kell biztosítani a táblák között. A blokk méretétől függetlenül szükséges a táblák elkülönítése a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 13. §-ban leírtak figyelembevételével.