Gyakori kérdések

A Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) megszűnnek?

A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.
Továbbá 2024-től a 10 ha-t meg nem haladó összterüettel rendelkező gazdaságok mentesülnek a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.

HMKÁ 5. előírás: 12%-os nagyobb lejtésű területen a direkt vetés előtt lehet-e e talajmunkát végezni?

Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.

Korábban a kukorica, napraforgó mehetett 12%-nál meredekebb lejtésű területre. Most senkinél nem lehet?

Csak a meghatározott kivételekkel termeszthetőek az erózió szempontjából kockázatos kapás növények a 12%-nál nagyobb lejtésű területeken: direktvetés, szintvonalas művelés, szintvonalakkal párhuzamosan kialakított füves sávval.

A vízvédelmi sávon mit nem lehet használni?

Vízvédelmi sáv területén műtrágyát, szervestrágyát, növényvédőszert, talaj- és növénykondicionálót, valamint mikrobilógiai készítményt sem lehet kijuttatni.

A tarlómaradványok talajba forgatásának mi az a módja, amivel a HMKÁ 6 (kötelező talajtakarás szeptember 30-ig) sértetlensége is teljesül?

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Van-e minimum terület nagyság a Feltételesség előírásainak és követelményeinek történő megfelelés esetén? 

A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén - táblamérettől függetlenül - be kell tartani. 
Ugyanakkor az összesen 10 ha-t meg nem haladó igénylések esetében a termelő mentesül a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.

Ha 2023-ban átmeneti mentességet kaptak a termelők a vetésváltási szabályok alól, akkor a 2024-es kérelmek esetében figyelembe kell venni a 2023-es EK-ban bejelentett növényeket a vetésváltási szabályok vonatkozásában?

Igen, figyelembe kell venni. A tavaly alkalmazott átmeneti mentesség csupán a 2022-höz képest 2023-ban termesztett növények vonatkozásában jelent könnyítést. 2024-ben ugyanez már nem alkalmazható 2023-hoz képest. Más szavakkal: a 2023-ban termesztett növények nem válnak „láthatatlanná” az elkövetkező évek kérelmezéseiben, illetve a követendő előírások betartásakor. 
Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy az idei évtől terménydiverzifikációval is teljesíthető a HMKÁ7.

Vannak-e olyan növények, melyek nem vethetők egymás után?

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.

Milyen esetben tekinthető támogatható területnek egy bokros rész?

A MePAR-ban a szántóterület részeként lehatárolt fa- és bokorcsoport területe minden esetben támogatható. A táblaszegélyek és fás, cserjés sávok 2023-tól a MePAR-ban külön fedvényként jelennek meg. Továbbá azok a gyepterületek, amelyek legfeljebb 30%-ban tartalmaznak elszórtan fás bokros vegetációt, úgynevezett egyéb tájképi elemként szintén támogatható területnek minősülnek.

ÖCSG tagoknál milyen esetekben jár a fiatal gazda plusztámogatás?

Az őstermelők családi gazdaságaiban (ŐCSG) számos olyan, a fiatal gazda támogatásra potenciálisan jogosult van nyilvántartva, akik esetében az őstermelővé történt automatikus átminősítés okán a mezőgazdasági tevékenységet megkezdettnek kellene tekinteni. A nemzeti végrehajtási jogszabály kidolgozása során azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az őstermelők családi gazdaságában nyilvántartott fiatal gazdák egy része mégis jogosulttá válhasson az induló éveket támogató többletforrásra. Ehhez az ŐCSG tagok esetében az őstermelők családi gazdaságának létrehozásáról szóló szerződés vizsgálata válik szükségessé, amely alapján megállapítható, hogy az adott tag a mezőgazdasági tevékenysége, a közreműködés jellege, valamint az ŐCSG-be bevitt termelőeszközök aránya alapján a gazdaság vezetőjének tekinthető-e vagy sem. Ezt a kérelmek elbírálása során egy objektív pontozási táblázat alapján ítéli majd meg a Kincstár (2/2023 számú IH közlemény szerint). A saját kockázatra történő mezőgazdasági tevékenységet nem tekintjük megkezdettnek azon ŐCSG tagok esetében, akik: - kizárólag halászati vagy erdőgazdasági tevékenységet végeznek, illetve emellett kiegészítő tevékenységként falusi és vidéki turizmus szerepel;  - a 2021. január 1-jei automatikus átminősítés során váltak őstermelővé, de annak pillanatában még nem voltak cselekvőképesek; - az ŐCSG szerződésben foglaltak vizsgálata alapján elvégzett pontozásos minősítés eredményeképpen nem tekinthetőek a mezőgazdasági üzem vezetőjének (itt az ŐCSG-be bevitt vagyon, valamint a személyes közreműködés jellege vizsgálható);