Gyakori kérdések

Forgatás nélküli talajművelés: lehet e grúbert, talajlazítót használni?

Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni (eke tilos, 10 cm-nél mélebb tárcsázásra nincs lehetőség).

Ha egy AKG-s ügyfél (szántó) egy adott területén zöldtrágyázást kell idén megvalósítson, és még idén szeretné a zöldtrágya növényállományt beforgatni. Ebben az esetben az adott tábla szerepelhet-e az AÖP vállalás keretein belül a forgatás nélküli talajművelésre vonatkozó vállalás alatt? 

Amennyiben AKG keretében talajművelés nélküli termesztéstechnológia alkalmazására vállalt kötelezettséget, így a zöldtrágyaként vetett növényt is ezen technológia alkalmazásával kell beforgatnia, abban az esetben nem lehet forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választani a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 18.§ (8) e) pontja értelmében.

Ha őszi vetésű növénynél alkalmazok forgatás nélküli művelést az AÖP igénylésemet megelőző évben, az elfogadható a követelménynél? Ha idén ősszel lesz az alapművelés forgatás nélküli a következő évi főnövénynél, az elszámolható az előírásnál?

A gyakorlat teljesítéséhez a tárgyévben elvégzett műveleteket kell figyelembe venni. A vállalás azt jelenti, hogy Ön idén (ebben a naptári évben) nem alkalmaz forgatással járó talajművelést a gyakorlatba bevont táblákon.

Az egységes kérelemben a forgatásnélküli AÖP gyakorlatot választva, a lenyíló füleknél már a műtrágyaszórás nem található, csak a trágyázás. Amennyiben fejtrágyaként került kijuttatásra a műtrágya, azt, mint trágyázás kell bejelenteni az EK-felületen, és a gazdálkodási naplóban, mint műtrágyázás? Be kell-e jelentenem egyáltalán a műtrágya szórást az EK-ban?

A műtrágyázást trágyázásként kell bejelenti az EK felületen, gazdálkodási naplóban megfelelő a műtrágyázás. Agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában valamennyi, tárgyévben elvégzett, a 17/2024. (IV.9.) 8. melléklet szerinti talajművelési munkálatot. Fejtrágyázást azonban nem szükséges bejelenteni, mert csak a talaj bolygatásával járó műveletek bejelentése kötelező.

Ha az engedélyokiratban az alábbi felhasználási javaslat van: 2-4 leveles állapottól kezdve, a tenyészidőszak alatt 2-4 alkalommal, 300-400 l lémennyiséggel 1,5-2 l/ha dózisban kijuttatva. Ha egyszer szórja ki az ügyfél 2l/ha dózisban, akkor az AÖP-ben nem elfogadott? Minden szórást jelenteni kell az EK felületén is, vagy csak a gazdálkodási naplóban kell jelölni a kiszórást?

Az AÖP-ben a szerhasználattal összefüggő gyakorlatok esetén a kijuttatáskor az engedélyokiratok szerinti kijuttatás az ami elfogadható. A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni. 

Az EK felületen is be lehet jelenteni immáron a növényvédőszeres kezeléseket. Ha a rovarölő szeres kezelést itt jelenti a 10 ha feletti szántóterületen gazdálkodó, az megfelelő, vagy erre a célra mindenképpen a Nébih e-GN-t kell használni?

Támogatásra jogosultság szempontjából elegendő az EK felületre történő rögzítés, azonban felhívjuk figyelmét, hogy vannak támogatási rendszeren kívűli előírások, amik szerint mindenképpen szükséges bizonyos permetezési adatot a gazdálkodási naplóba felvezetni. 

Elektronikus gazdálkodási napló kötelezettségével kapcsolatban lenne 2 kérdésem. Először is hogy hogy áll a szoftver, másodszor hogy hogy lesz az ellenőrzése a naplónak, valamint ezzel összefüggésben az aöp-nek?

2024-től AÖP esetén már nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése, az elektronikus permetezési napló esetén is választható, hogy a NéBIH honlapján elérhető felületen (a web GN részeként) vagy a Kincstár honlapján található egységes kérelem (alapkérelem, adatváltozás) felületén adja meg az adatokat.  Az elektronikus, a ÉBIH felületén található web-GN vagy papír alapú gazdálkodási napló vezetése azonban kötelező, amennyiben a kedvezményezett a Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken illetve Nem termelő tájképi elemek és területek emelt szintű kijelölése szántóterületeken elnevezésű gyakorlatot választotta.

Növényvédő szereket, biológiai ágenseket milyen dózisban, hány alkalommal kell kijuttatni?

Az engedélyokiratban meghatározott gyakorisággal kell felhasználni.