Gyakori kérdések

Figyelem, az alábbi GYIK-ok a 2023-as és 2024-es kérelmezési évre vonatkozó kérdés-válaszokat tartalmazzák!
A kérdező egy 2022. januárjában alapított ŐCSG képviselője. Az ÖCSG tevékenysége halászat volt csak egészen 2022. szeptemberig, amikor e tevékenységek közé felvételre került a növénytermesztési szolgáltatás (0161). Jogosult a támogatásra?

Tekintettel arra, hogy a tevékenységek közé 2022. év szeptemberében került mezőgazdasági tevékenység, így a mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg, ezáltal - a további feltételek teljesítése esetén - jogosult a támogatásra.

Egy termelő 2018 és 2021. év között önálló őstermelő volt, azonban csak erdészeti tevékenységet folytatott. Ezt követően 2023. januárban lett ismételten őstermelő, amikor szőlőtermesztés tevékenységet vett fel. Jogosult a támogatásra?

Amennyiben az őstermelői tevékenységei között csak erdészet (02) szerepelt 2018-2021 között, tehát nem 011-017 tevékenységek, akkor 2018 és 2021. évben úgy kell tekinteni, hogy nem végzett mezőgazdasági tevékenységet. Így a mezőgazdasági tevékenységét az előző naptári évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakának utolsó napját követően kezdte meg, ezáltal - a további feltételek teljesítése esetén - jogosult a támogatásra.

ÖCSG tagoknál milyen esetekben jár a fiatal gazda plusztámogatás?

Az őstermelők családi gazdaságaiban (ŐCSG) számos olyan, a fiatal gazda támogatásra potenciálisan jogosult van nyilvántartva, akik esetében az őstermelővé történt automatikus átminősítés okán a mezőgazdasági tevékenységet megkezdettnek kellene tekinteni. A nemzeti végrehajtási jogszabály kidolgozása során azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az őstermelők családi gazdaságában nyilvántartott fiatal gazdák egy része mégis jogosulttá válhasson az induló éveket támogató többletforrásra. Ehhez az ŐCSG tagok esetében az őstermelők családi gazdaságának létrehozásáról szóló szerződés vizsgálata válik szükségessé, amely alapján megállapítható, hogy az adott tag a mezőgazdasági tevékenysége, a közreműködés jellege, valamint az ŐCSG-be bevitt termelőeszközök aránya alapján a gazdaság vezetőjének tekinthető-e vagy sem. Ezt a kérelmek elbírálása során egy objektív pontozási táblázat alapján ítéli majd meg a Kincstár (10/2024 számú IH közlemény szerint). A saját kockázatra történő mezőgazdasági tevékenységet nem tekintjük megkezdettnek azon ŐCSG tagok esetében, akik: - kizárólag halászati vagy erdőgazdasági tevékenységet végeznek, illetve emellett kiegészítő tevékenységként falusi és vidéki turizmus szerepel;  - a 2021. január 1-jei automatikus átminősítés során váltak őstermelővé, de annak pillanatában még nem voltak cselekvőképesek; - az ŐCSG szerződésben foglaltak vizsgálata alapján elvégzett pontozásos minősítés eredményeképpen nem tekinthetőek a mezőgazdasági üzem vezetőjének (itt az ŐCSG-be bevitt vagyon, valamint a személyes közreműködés jellege vizsgálható);

Amennyiben a fiatal gazda támogatást egy jogi személy már igénybe vette 5 évig a 40 évnél fiatalabb ügyvezetővel, akkor, ha az ügyvezető átadja a cég 51%-át a gyermekének, akkor a gyermek újra igénybe veheti-e a fiatal gazda támogatást 5 évig?

Tekintettel arra, hogy a jogi személy már igényelte a fiatal gazda támogatást korábban és 5 évig támogatásban is részesült, így – ugyanazon a regisztrációs számon - már nem jogosult a támogatásra, akkor sem, ha változik az ügyvezető személye. Az uniós jogszabályok szellemében a fiatal gazda területalapú támogatás „csak a vállalkozás élettartamának kezdeti időszakára terjedhet ki, a kifizetésre csak a támogatási kérelem benyújtását követő adott maximális időtartam alatt és röviddel a tevékenység megkezdését követően kerülhet sor”.

Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni, és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá lesz-e szankció, ha ilyen esetben nem tudja az egyedet pótolni?

A 2024. évi kérelmezéstől kezdve kivezetésre kerül a kiesés pótlás intézménye. Ennek oka, hogy a pótlására az uniós jog értelmében a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll. Nem életszerű ugyanakkor azt feltételezni, hogy egy ilyen egyedre a termelő nem nyújt be eleve is támogatási kérelmet.

Hízott bika támogatási jogcím esetében már az EK benyújtásakor igazolni kell az apaállatot, vagy a MÁK később vizsgája ezt és kéri be a gazdától? Nagyon sok termelőm nem tudja ezt majd igazolni egyéb okok miatt, milyen szankcióra számíthat? Milyen igazolásokat fogad el az Államkincstár? Egyéb jogcím például anyatehén támogatás esetében is szükség van apaállat igazolásra?

Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni. A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében a kérelmezett egyed apja fajtájának megfelelő, a fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges. Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni, eddig is az volt benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni, és ha igen, akkor hogy kell beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött igénylést. Nem írható be szamócának se, mert jelenleg nincs benne, és június 10-ig se lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.

Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi, tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?

Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.