Gyakori kérdések
A főszabály az, hogy minden mezőgazdasági termelőnek, aki az egységes kérelem keretében közvetlen területalapú támogatást igényel, ki kell jelölnie nem termelő területet vagy nem termelő tájképi elemet. Ugyanakkor vannak mentesülő esetek. A nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális arányára vonatkozó kötelezettség alól mentesülnek azok a mezőgazdasági üzemek
a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;
b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy
c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek.
Ezen felül 2024-től a 10 ha-t meg nem haladó összterületű gazdaságok mentesülnek a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.
A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.
Továbbá 2024-től a 10 ha-t meg nem haladó összterüettel rendelkező gazdaságok mentesülnek a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.
Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.
Csak a meghatározott kivételekkel termeszthetőek az erózió szempontjából kockázatos kapás növények a 12%-nál nagyobb lejtésű területeken: direktvetés, szintvonalas művelés, szintvonalakkal párhuzamosan kialakított füves sávval.
Vízvédelmi sáv területén műtrágyát, szervestrágyát, növényvédőszert, talaj- és növénykondicionálót, valamint mikrobilógiai készítményt sem lehet kijuttatni.
A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.
A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén - táblamérettől függetlenül - be kell tartani.
Ugyanakkor az összesen 10 ha-t meg nem haladó igénylések esetében a termelő mentesül a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.
Igen, figyelembe kell venni. A tavaly alkalmazott átmeneti mentesség csupán a 2022-höz képest 2023-ban termesztett növények vonatkozásában jelent könnyítést. 2024-ben ugyanez már nem alkalmazható 2023-hoz képest. Más szavakkal: a 2023-ban termesztett növények nem válnak „láthatatlanná” az elkövetkező évek kérelmezéseiben, illetve a követendő előírások betartásakor.
Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy az idei évtől terménydiverzifikációval is teljesíthető a HMKÁ7.
Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.
A MePAR-ban a szántóterület részeként lehatárolt fa- és bokorcsoport területe minden esetben támogatható. A táblaszegélyek és fás, cserjés sávok 2023-tól a MePAR-ban külön fedvényként jelennek meg. Továbbá azok a gyepterületek, amelyek legfeljebb 30%-ban tartalmaznak elszórtan fás bokros vegetációt, úgynevezett egyéb tájképi elemként szintén támogatható területnek minősülnek.
