Gyakori kérdések

Méhkímélő vegyszerek használat választás esetén amennyiben az adott évben nem használ rovarölő szert egyáltalán, teljesült e a vállalás?

Amennyiben egyáltalán nem juttat ki olyan készítményt, ami a tiltólistán szerepel, úgy igen, teljesül a vállalás.

Miért szerepel a negatív listán csávázószer, amikor az egyébként nem jelölés köteles termék, ráadásul a méhekre nem tud hatást gyakorolni?

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető. 

Választhatja-e az AÖP-ben az ügyfél a méhkímélő növényvédőszerek alkalmazását ha a kukorica vetőmagja rovarölő szerrel is csávázott?

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezés naptári évében történt. 

Szakaszos legeltetés esetén - a szakaszok mérete (minimum és maximum) - a legeltetési napok száma (min. max.) - pihentetési napok száma ( min. max.) - állatlétszám. mi alapján kerül meghatározásra?

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Kukorica tarlón szarvasmarha legeltetést be kell-e jelenteni?

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP) szerepel előírásként a legeltetéses gyakorlat kapcsán. Azonban a gyakorlat gyepterületen választható. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs. 

Szakaszos legeltetésnél 12 napig lehet maximum 1 legelő kertet legeltetni. Hány nap múlva lehet újra legeltetni ezen a területen?

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia. Az egységes kérelem felületén kell nyilatkozni arról, hogy a gazdálkodó a gyakorlatba bevont táblákon egyik vagy másik legeltetési módot fogja folytatni a legeltetési időszakban, a legeltetni szándékozott állatfajok megjelölésével egyidejűleg.
A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Milyen adatok rögzítésével felelhet meg a gazdálkodó a folyamatos legeltetés gyakorlatban foglaltaknak?

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő. 

A pásztoroló és szakaszos legeltetés gyakorlat választása esetén, a kötelező 0,2 ÁE/ha legeltethető állatfajok megléte az ENAR alapján kerül ellenőrzésre. Ha a gyakorlatba bevont területek egy része vagy mindegyike másik támogatásban is szerepel legeltetéses vállalással, akkor a minimum állategység duplán számítandó? Azok az egyedek melyekkel az egyik vállalást teljesíti a termelő, a másik támogatásban elfogadásra kerülnek-e?

Az AÖP támogatás keretében az ENAR ellenőrzés során minden bejelentett legeltethető állatot figyelembe veszünk. Nincs szükség arra, hogy az egyéb intézkedésben elszámolt állatokon felül legyen meg a 0,2 állategység hektáronként.
Kivételt képez ez alól az, hza a mezőgazdasági termelő részt vesz a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti intézkedésben. Ebben az esetben az intézkedésben támogatható szarvasmarha fajták egyedei a Pásztoroló illetve szakaszos legeltetés gyakorlatban nem vehetők figyelembe a legeltethető állatállomány megállapítása során.