Gyakori kérdések

Ha nem sikerül betartani maradéktalanul minden vállalást az AÖP-ben, akkor mik a
szankciók, ha csak a gyepnél, akkor csak az veszik el, vagy minden AÖP kifizetés, de a SAPS-ra
nem terjed ki ?

Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Ha a nem teljesítő földhasználati kategória nem tartozik a „feltételesen mentesülők” (küszöbérték alatti méretű gyep, szántó és ültetvény, vagy Natura 2000 gyep) közé, akkor egy földhasználati kategória nem teljesítése a teljes AÖP támogatás megvonását jelenti.
Mivel azonban az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Mi a különbség a tervezett és a tényleges időpont között
agrotechnikai műveletnél? Problémát jelent-e az, hogy nem a tervezett időpontban végzem
el a tevékenységet, és így az egységes kérelemben a tervezett időpont nem fog
egyezni a tényleges időponttal?

Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:

B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

B4. Kizárólag alternáló kasza használata

C2. Kizárólag alternáló kasza használata

A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb.  miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.

Meg van-e határozva a programban, hogy a területek hány százalékán kell a
talajtakarást biztosítani? Mert erre vonatkozó adatot nem találtam.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Elektronikus gazdálkodási napló kötelezettségével kapcsolatban lenne 2 kérdésem.
Először is hogy hogy áll a szoftver, másodszor hogy hogy lesz az ellenőrzése a
naplónak, valamint ezzel összefüggésben az aöp-nek?

Idén az induló AÖP esetén még nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése (az elektronikus permetezési napló kivételével), azonban a gazdálkodási napló vezetése kötelező. Továbbá év végén a papír alapú gazdálkodási napló adatait fel kell töltenie az elektronikus naplóba a gazdálkodónak a NÉBIH által üzemeltetett felületen. 

AÖP mikrobiológiai szerek és kondícionálók alkalmazása során a
beszerzés, illetve a kijuttatás dátumára milyen szabályok vannak?

Nevezett gyakorlatok keretében felhasznált készítmények beszerzési időpontja csupán annyiban releváns, hogy a kijuttatáskor a készítménynek a felhasználhatósági időn belül kell lennie. Felhasználható tehát pl. olyan készítmény 2023 tavaszán, amelyet ugyan 2022 nyarán szereztek be, de felhasználhatósági ideje 2023. december 31-én jár le. Egy másik fontos szabály, hogy a készítmények kijuttatásakor az AÖP igénylés naptári éve számít, s nem az, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt termeszt a gazdálkodó a területen. Illetve az sem lényeges, hogy a tárgyévi főnövényhez, másodvetéshez, vagy az ősszel elvetett, de már a következő naptári évre szánt főnövényhez kapcsolódik a kijuttatás. 2023-ban tehát olyan készítmény-kijuttatások vehetők figyelembe, amelyek 2023-ban juttatnak ki a területre. Akár állománykezelésről van szó, akár talajoltásról vagy szárbontásról. Egy 2023 őszén elvetni szándékozott rozs talajmunkáival egy időben kijuttatott mikrobiológiai készítmény a 2023-as AÖP-ben számolható el (és NEM a 2024-esben, hiába a rozs akkor lesz főnövény a területen).

Ha nincs 30 ha-nál nagyobb parcellaméret a gazdaságban, kapható-e pont e korlátozás
választásáért?

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Az AÖP 10%-ba beleszámít a HMKA 7%-os teljesítés?

Igen, de fontos, hogy a feltételességben lehet a parlagra derogációval élni 2023-ban, az AÖP-ben viszont nem. Tehát ha a termelő az AÖP-ben ezt a gyakorlatot választja, akkor a HMKÁ 8-ban sem élhet a derogációval.

Az AÖP gyep földhasználati kategóriában a gazdálkodó választhatja-e
a gyepek megőrzése gyakorlatot, ha csak ideiglenes gyepterülettel rendelkezik?

A küszöbérték csak az adott földhasználati kategória kötelezettségét állapítja meg általában. A gyepmegőrzéses gyakorlatot mindenki választhatja, akinek van:
-  legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami már tavaly is megvolt neki;
- tavaly is volt neki állandó gyepe, és idén is van, de csökkent. A csökkenés csak akkor fogadható el, ha nem feltörte, hanem eladta, stb.;
- van legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami még tavaly nem az övé volt, de vállalja, hogy megőrzi.
Aki részt vesz, az az állandó gyep megőrzése mellett azt is vállalja, hogy a tárgyévi ideiglenes gyepet sem töri fel december 31-ig.

Milyen adatok rögzítésével felelhet meg a gazdálkodó a folyamatos legeltetés
gyakorlatban foglaltaknak? Amennyiben lehetséges példán belüli bemutatást szükséges.

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő.