Gyakori kérdések

Miért szerepel a negatív listán csávázószer, amikor az egyébként nem
jelölés köteles termék, ráadásul a méhekre nem tud hatást gyakorolni?

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető. 

A facsíkot lehet-e gyomírtani?

Igen, lehet. Az ültetvényekben felhasználható növényvédőszerek az AÖP keretében kizárólag a méhbarát növényvédelemre irányuló gyakorlatban vannak korlátozva. Az ültetvényeken a méhbarát gyakorlat keretében használható szerek listáját minden év február 1-ig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Ha nem sikerül betartani maradéktalanul minden vállalást az AÖP-ben, akkor mik a
szankciók, ha csak a gyepnél, akkor csak az veszik el, vagy minden AÖP kifizetés, de a SAPS-ra
nem terjed ki ?

Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Ha a nem teljesítő földhasználati kategória nem tartozik a „feltételesen mentesülők” (küszöbérték alatti méretű gyep, szántó és ültetvény, vagy Natura 2000 gyep) közé, akkor egy földhasználati kategória nem teljesítése a teljes AÖP támogatás megvonását jelenti.
Mivel azonban az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Mi a különbség a tervezett és a tényleges időpont között
agrotechnikai műveletnél? Problémát jelent-e az, hogy nem a tervezett időpontban végzem
el a tevékenységet, és így az egységes kérelemben a tervezett időpont nem fog
egyezni a tényleges időponttal?

Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:

B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

B4. Kizárólag alternáló kasza használata

C2. Kizárólag alternáló kasza használata

A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb.  miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.

Meg van-e határozva a programban, hogy a területek hány százalékán kell a
talajtakarást biztosítani? Mert erre vonatkozó adatot nem találtam.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Egy gazdaság (100 ha szántó és 50 ha gyep ) részt kíván venni az AÖP-ben.
Az 50 ha-ból 40 ha Natura 2000 gyep. A gyep tekintetében csak az alternáló kaszálást
választhat- egyfajta vállalást az összes gyepre- vagy táblánként jelölhet
eltérő vállalást?

Az AÖP-ben a „Natura 2000 gyepterület” és az un. „egyéb gyepterület” külön kategóriát jelent. A gazdaság 40 hektár Natura 2000 gyepére nem kötelező választani gyakorlatot, a 10 hektár egyéb gyepre viszont kötelező, amennyiben szeretne az AÖP-ben részt venni. 
Natura 2000 gyep és egyéb gyepterületre vonatkozóan a gazdálkodó választhatja ugyanazt a gyakorlatot is akár, de kategóriánként különbözőt is. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy ha a 40 ha Natura 2000 gyepre nem vállal és teljesít gyakorlatot, akkor erre a 40 ha-re AÖP támogatást sem vehet igénybe.

Érvényes-e a vállalás, ha csak csávázószerként használom a
mikrobiológiai készítményt, és azt 2023 őszén elvetem a szántóterületem
több, mint 50 %-án?

Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat itt vesszük figyelembe. A csávázószerként felhasznált mikrobiológiai készítmények az IH közlemény a 3. számú listájában szerepelnek.

Az AÖP programban, aki nem éri el a minimum területet egy vagy több földhasználati
kategóriában, annak jár-e automatikusan a támogatás? 

Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha vállal és teljesít gyakorlatot. ill. betartja a követelményeket.