Gyakori kérdések

Figyelem, az alábbi GYIK-ok a 2023-as és 2024-es kérelmezési évre vonatkozó kérdés-válaszokat tartalmazzák!

Hízott bika támogatás esetén hogyan igazolja az apaállat használatát az a
termelő, aki más tenyészetből vásárolt növendék állatot? Mivel
ebben az esetben ő nem fog rendelkezni a vásárolt állat termékenyítési
adataival (termékenyítési jegy stb.).

Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem.

Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.

 A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

CIS - termeléshez kötött növénytermesztési támogatások - Lucerna után
triticale októberi vetése lehetséges nem másodvetésként? (második főnövény?)

Nem lehetséges második főnövényként elszámolni a triticalet. A lucerna után vetett őszi kalászos ugyanis a következő évi főnövény lesz, amit majd csak a következő évben kell (főnövényként) bejelenteni.

Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott
pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni,
és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből
nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá lesz-e szankció, ha ilyen
esetben nem tudja az egyedet pótolni?

A kieső egyedek pótlása nem kötelező, amennyiben pótolni kívánja, úgy be kell jelenteni a kiesés-pótlást. Ha nem pótolja, akkor az egyedeket vissza tudja vonni akár adatváltozás keretében, akár a NÉBIH felé tett bejelentéssel az egyedek tenyészetből való kikerüléséről. Amennyiben sem kiesés-pótlás nem kerül bejelentésre, sem az egyedek visszavonása nem valósul meg egyik módon sem, úgy a birtokon tartási kötelezettség nem teljesülése esetén az érintett egyedek után szankció kerülhet megállapításra, azok számától függően.

Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.

Tavalyi számlám van, ami az ŐCSG egy másik tagjának a nevére lett kiállítva.
Tavaly ezt még nem fogadták el, idén lehet?

Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. Ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentumra is szükség van.

Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi,
tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?

Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.

Honnan lehet tájékozódni, hogy a különböző támogatási jogcímek
esetén az (elektronikus) Gazdálkodási napló mely részeit kell vezetni?

https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny oldalon található kitöltési útmutató támogatási jogcímenként részletezi, hogy mely lapjait szükséges a Gazdálkodási naplónak vezetni a támogatás igénylésének feltételeként. 

Az elektronikus Gazdálkodási naplóhoz is készül útmutató, abban is megtalálhatóak lesznek ezek az információk.   

Hol érhető el az elektronikus gazdálkodási napló?

Az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR - https://upr.nebih.gov.hu/) érhető el, KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják az e-GN-t. Az ügykatalóguson, az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Oktató videó megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=CDM-scRK8sA&t=1s

Hol lehet segítséget kérni az elektronikus Gazdálkodási napló kitöltésével
kapcsolatban?

A nyilvántartás vezetésével és az adatok rögzítésével kapcsolatos kérdéseket és problémákat az egn@nebih.gov.hu e-mail címre kérjük jelezni.

Kérjük, minden esetben tartalmazza az e-mail annak a gazdálkodónak a FELIR-azonosítóját, akinek a naplójában keletkezett a hiba, a pontos azonosítás érdekében.

Milyen rendelet írja elő, hogy vezetni kell az (elektronikus) Gazdálkodási
naplót?

A Gazdálkodási naplóra vonatkozó általános szabályokat a 2023. április. 20-án a Magyar Közlöny 58. számában megjelent rendeletegyüttes tartalmazza. Ezekből a 13/2023. (IV. 19.) AM rendeletet emelnénk ki, mely az alábbiak szerint fogalmaz:

26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti. 

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (június 09.) meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni. 

(3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. 

Elektronikus naplóvezetésnek számít a Nébih online felületén, vagy külső szolgáltatók által biztosított szoftveren keresztül (interfész) vezetett napló.

Papír alapú vezetésnek számít a kinyomtatott, Nébih által kiadott formanyomtatványon vagy a formanyomtatvánnyal megegyező adattartalmú dokumentumon kézzel való vezetés, vagy a formanyomtatvány vezetése Excelben. Ezekben az esetekben - a Feltételesség és a Termeléshez kötött támogatások kivételével - 2024. január 31-ig föl kell vezetni a naplót a Nébih online rendszerébe.

Mivel a papír alapú nyomtatványt, illetve az Excelben vezetett naplót nem lesz lehetőség dokumentumként a rendszerbe feltölteni, hanem azt kézzel kell felvezetni, a dupla adatrögzítés elkerülése érdekében kérjük, hogy aki teheti, már eleve az online rendszerben vezesse a naplóját.