Gyakori kérdések
HMKÁ 5 szerinti erózióvédelmi előírás táblaszinten teljesítendő. A 12%-os lejtőt a MePAR-ban fedvényként lehatárolt területek jelzik. Annak megítélése, hogy egy adott tábla összességben 12% feletti lejtésűnek minősül-e, a 16/2024 AM rendelet 14.§ (2) bekezdése szerint történik.
JFGK 1 szerinti erózióveszélyeztetett területeken betartandó követelmények tekintetében azonban a fedvény (akár foltszerű) területére vonatkozik a kötelezettség.
Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, épp ez a direktvetés lényege. Szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.
A feltételesség rendelet HMKÁ 5. előírása tételesen tartalmazza a lejtős területen csak korlátozások mellett termeszthető növénykultúrákat: Direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a 18. melléklet szerinti erózió szempontjából kockázatos kapásnövények termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése." Mivel a szója nem szerepel a 16/2024. (IV.9.) AM rendelet 18. mellékletében, mint kapásnövény, ezért a HMKÁ 5. előírás nem vonatkozik rá.
A víztestek mentén vízvédelmi sávokat kell kialakítani, amelyekre nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya, növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény és növénykondicionáló készítmény
a) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,
b) a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint
c) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban, amely 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű. Minden esetben ki kell hagyni a kezelésből a növényvédőszerek csomagolásán található védősávot, amennyiben az nagyobb a fent megjelölt vízvédelmi sávnál.
Mivel a mepar képezi mind a kérelmezésnek, mind a TMR vizsgálatoknak az alapját, ezért ha valahol vizet lát a TMR - a TMR nem csak azt látja, hogy ha víztükör van egy területen, hanem azt is látja, hogyha vízzel átitatott, vízzel telített a talaj - meg tudja különböztetni a szárazabb vagy normál nedvességű talajtól. Amikor ezt detektálja a Sentinel, akkor a TMR-ben már nem csak ez az információ áll az algoritmus rendelkezésére, hogy ott víz van, hanem az is, hogy az egy HMKÁ2 vizenyős terület. Ez fedvény szinten rögzített, tehát, hogyha egy adott fizikai területen víz van vagy vízzel átitatott a talaj, akkor ehhez az információhoz azonnal hozzá tudja társítani a TMR hogy ez egy HMKÁ2 terület és semmilyen szankciót nem fog előre vetíteni (hiszen a jogszabály és a KAP stratégiai tervünkben - ami az uniós szintű dokumentum, az egész jogszabályi struktúránk mögött - ez kivételként jelenik meg). Amikor egy HMKÁ2-es területen víz áll vagy oly mértékben átitatott vízzel a talaj, hogy ott gépi munkavégzés nem végezhető - márpedig nem végezhető ilyen esetben - ebben az időszakban a minimumkövetelmények (gyomosság) nem vizsgálandó, illetve úgy kell tekinteni, hogy az teljesül. Akkor kell a bármilyen nemű gyomossággal szemben föllépni - veszélyes gyomnövény vagy nagymértékű egyéb gyomosodás - amikor a víz oly mértékben visszaszorult a területről, hogy ott gépi munkavégzésre lehetőség van. Amíg a területen víz áll, az ugyanúgy talajtakarásnak tekintendő. Ha egy HMKÁ2 területen víz van és az ehhez kapcsolódó, vizes élőhelyre jellemző növények, ott a talajtakarás meglétét egyéb módon nem kell igazolni. Akkor van probléma a talajtakarás szempontjából, ha a területen nincsen se víz, se növény, se növényi maradvány. Az AKG-ban a pihentet terület nem támogatott, de a HMKÁ2 a tábla része, és azzal a hasznosítással kerül be az egységes kérelembe, ami a táblának a hasznosítása, tehát így AKG-ban is támogatott. A HMKÁ2, illetve a nem termelő tájképi elemek esetén vannak olyan vállalások, amik nem teljesíthetőek. A felhívásba egy területi tolerancia került beépítésre, de a jövőbeli cél az, a HMKÁ2 területek, illetve a nem termelő tájképi elemek és a védett tájképi elemek mentességet kapjanak azon vállalások alól, amelyek nem teljesíthetők ezen területeken.
Amennyiben a középmély lazítás nem a tábla teljes területén történik (hiszen a HMKÁ2 fedvénnyel érintett részen nem is szabad), az nem veszélyezteti a forgatás nélküli AÖP gyakorlat teljesítését. A beadófelület jelenleg nem méri a HMKÁ 2 fedvény táblára eső részét. A következő támogatási évben igyekszünk ebben is segítséget nyújtani az igénylőknek.
Az érzékeny gyepterületek feltárcsázása és felülvetése tilos, azaz semmilyen beavatkozás nem engedélyezett. Kivételt képez az az eset, amikor a természetvédelmi hatóság engedélye mellett véglegesen megszűnik a terület mezőgazdasági hasznosítása, ÉS a terület kikerül az alaptámogatásra jogosult területek közül (például beépítik, vagy nem támogatás keretében megvalósuló erdősítés esetén). Minden más esetben az érzékeny állandó gyep feltörése tilos, még akkor is, ha a gyep jelentősen megritkult.
