Gyakori kérdések

A kis vizes élőhelynek ez a sajátossága, hogy 1 termelőhőz kell tartoznia, és egy táblán belül kell elhelyezkednie. Nem lóghat ki és egy ügyfélhez kell tartoznia, ez a legnagyobb eltérés a HMKÁ2-hez képest.

A támogathatóság tekintetében nincs változás amiatt, hogy a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás 2025-től kikerült a HMKÁ 8. előírásai közül. A mezőgazdasági termelő természetesen az eddigieknek megfelelően tud támogatást igényelni a nem védett nem termelő tájképi elemekre is (mint egyéb tájképi elem), és ehhez nem szükséges nem termelő tájképi elemre és területre AÖP-igénylést jelölni. A korábbi éveknek megfelelően a táblarajzot az elem területére is ki lehet terjeszteni, a jogszerű földhasználatnak megfelelően. A tábla továbbra is akkor támogatható, ha a nem termelő tájképi elem területe – ide nem értve a védett tájképi elemet, a fás-bokros gyepterületet és szántóterületen vagy ideiglenes gyepterületen elhelyezkedő vízvédelmi sávot – a tábla területének 50%-át nem haladja meg. A kialakított fedvények alapján a Kincstár ellenőrzéskor természetesen a fedvény helyén a nem termelő tájképi elemet fogja feltételezni/keresni.

2025-től a nem termelő tájképi elemek és területek kötelező kijelölése megszűnt. A nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése az Agro-ökológiai Program választható gyakorlatai között él tovább. 

A támogathatóság feltétele, hogy a nem védett nem termelő tájképi elem és terület nagysága -kivéve a védett tájképi elem, a fás-bokros gyepterület és szántóterületen vagy ideiglenes gyepterületen elhelyezkedő vízvédelmi sáv- nem haladhatja meg a táblaméret 50%-át, ugyanis a tábla mezőgazdasági művelésének dominanciája ezzel biztosítható. Viszont ezzel kapcsolatban az ügyfélbarát és egyben nem termelő tájképi elem és terület barát megközelítést követjük. A gazdálkodóknak figyelniük kell, ugyanis, aki arra vonatkozóan kap TMR figyelmeztetést, hogy túlment az nem termelő tájképi elem és terület igénylése a táblaméret 50%-án, haladéktalanul javítsa az igénylését, ugyanis ezt szankciómentesen megteheti. Ha egy gazdálkodó ilyen értesítést kap, akkor ennek a korrekciós, segítő szándékú felszólításnak azonnal tegyen eleget. Abban az esetben viszont, ha mindezek ellenére a nem termelő tájképi elem és terület nagysága az igénylés szerint mégis 50%-nál nagyobb mértékben foglalja el a táblaterületet, akkor a szankcionálási alapba a teljes tábla területe beleszámít. 

Igen, a vetésváltás és a terménydiverzifikáció (HMKÁ7) szempontjából a pihentetett terület önálló növénykultúrának számít függetlenül attól, hogy egy vagy több évig van ebben az állapotban a terület.

Kis vizes élőhelyként MePAR rendelet 1. § 8. pontjában szereplő fogalomnak megfelelő kis vizes élőhely számolható el. Tehát az a szántó vagy gyep mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem termelő tájképi elem, amely
 a) vízborítottsággal rendelkezik, vagy vízjárta terület, vagy vízvisszatartásra használják,
 b) nem minősül kis tónak, halastónak vagy víztározónak,
 c) medre nem lehet bélelt vagy szilárd burkolatú,
 d) üde lágyszárú növényzet, illetve part menti vegetációra jellemző növényfajok jelenlétét mutatja, és
 e) minimum 5000 négyzetméter területű; Akár szántón, akár gyepterületen helyezkedik el, a kis vizes élőhely teljes kiterjedésében a mezőgazdasági parcella részét képezi, s a parcellának legfeljebb 50 százalékát foglalhatja el, továbbá nem akadályozhatja jelentősen a mezőgazdasági tevékenységet. Állandó vagy időszakos vízborítással rendelkezik, illetve a vizes élőhelyekre jellemző növényzet borítja. A kis vizes élőhely határát ott kell megjelölni a táblán belül, ahol a táblán termesztett haszonnövény művelése véget ér.

Igen, a HMKÁ 7 előírás ekvivalens módon teljesíthető a vetésváltás vagy a terménydiverzifikáció szabályainak megtartásával.  A növénydiverzifikáció szabályai: ha mezőgazdasági üzem szántóterülete 0-10 hektár között van, az üzem mentesül az előírás alól, 10 és 30 hektár között legalább 2 különböző növénykultúra és 30 hektár fölött legalább 3 különböző növénykultúra termesztése szükséges, a domináns kultúra területére vonatkozó %-os megkötésekkel. 

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet. Amennyiben a vetésváltás az üzemben nehezen valósítható meg akkor a termelő az előírást terménydiverzifikációval is teljesítheti. 

Nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.

A feltételesség HMKÁ 5. előírása során fontos tisztázni, hogy az előírás 3 féle erózióvédelmi intézkedést említ.
Az előírás szerint tilos 12%-nál nagyobb lejtésű területen a 16/2024. (IV.9.) AM rendelet 18. melléklete szerinti kapásnövények (ideértve a kukoricát, napraforgót) valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.
Kivételt képeznek a szabály alól a következők:
1.         A gazdálkodó direktvetést alkalmaz;
2.         A gazdálkodó szintvonalasan, vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelést alkalmaz; vagy
3.         A gazdálkodó az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelést alkalmaz.
A fenti megoldások kombináltan is alkalmazhatóak, a gazdálkodó szabad mérlegelésére van bízva, hogy a szántóterületén hol, milyen módszert alkalmaz az erózió elleni védekezés céljából, azonban elvárás, hogy a tábla teljes területét le kell fednie erózióvédelmi megoldással
Fontos megjegyezni, hogy erózióvédelmi sáv vagy sávok kialakítása csak akkor kötelező, amennyiben a szántó táblán a gazdálkodó nem alkalmaz az erózió elleni védekezésre a fentiek közül egyéb (1. 2. pontban szereplő) megoldást. Erózióvédelmi sáv alkalmazása esetén a sávokat a táblán belül a lejtővel párhuzamos tengelyen mérve átlagosan legalább 100 méterenként szükséges kialakítani.
Kiemelendő továbbá, hogy a tábla akkor minősül 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek, ha
1.         2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy
2.         2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt