Gyakori kérdések
Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt.
A vetési időpontnak azt kell írni, amikor az a növény elvetésre került, aminek a tarlója vagy pihentetett területe megmaradt. PIH01 kódot most már lehet használni, a TAR10 kód, csak az AÖP nem termelő terület kijelölése gyakorlatnál választható. A betakarítási idő az lesz, amikor magát a pihentetett területet kiműveli, azaz megszünteti a pihentetett mivoltát.
A Biomass Kappa oltóanyag felhasználása komposztálásra van engedélyezve, tarlóbontásra nincs engedélye, ezért nem került fel az AÖP listára. Az AÖP-ben a komposztálás nem szerepel.
A Biomass Kappa oltóanyaggal oltott BIOMASS Super Biofauna komposzt kijuttatása nem fogadható el AÖP teljesítésnek. A komposzt nem mikrobiológiai készítmény.
Az oltóanyag a komposztálási folyamathoz szükséges. Az oltóanyag és a kész komposzt mikroorganizmus összetétele és mennyisége nem azonos. A komposzt készítmények engedélyezésekor a hatóság nem vizsgálja, hogy a kész komposztnak milyen a mikrobiológiai tulajdonsága, milyen mikroorganizmusok vannak benne és milyen számban.
Hasznosításként az adott évi főnövényt, vagyis a napraforgót jelölje meg a táblán és ehhez kapcsolódóan igényelje a mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyakorlatot, valamint a hozzá tartozó agrotechnikai műveletet. A kijuttatás tényleges időpontját adatváltozás keretében kell bejelenteni a főnövény vetési és betakarítási dátuma mellett.
A készítmény kijuttatásához kell viszonyítani az egyéb feltételeket. Tehát, ha van egy olyan feltétel az engedélyokiratban, miszerint azonnal be kell forgatni, vagy a tarlót be kell forgatni, akkor ugyanazon a dátumon kell lennie mind a két műveletnek.
Amennyiben egyáltalán nem juttat ki olyan készítményt, ami a tiltólistán szerepel, úgy igen, teljesül a vállalás.
Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető.
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezés naptári évében történt.
Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.
