Gyakori kérdések
Igen van, 2024-ben a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat keretében a nem termelő tájképi elemek és a HMKÁ 8. szerinti parlagon hagyott területek – ide nem értve az AKG keretében létrehozott zöldugart – együttes arányának 2024-ben csupán a kötelezettségalap 1%-át kell elérnie.
Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt.
Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat a a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban vesszük figyelembe.
A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.
Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.
Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.
A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia. A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.
Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP) a legeltetéses gyakorlatok kapcsán szerepelnek előírásként. Azonban a gyakorlatok gyepterületen választható gyakorlatok. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs.
