Gyakori kérdések
Amennyiben egy gazdálkodó olyan táblára igényel termeléshez kötött támogatást,
amelynek része egy táblaszegély, akkor a táblaszegély területére is jár a
termeléshez kötött támogatás vagy csak a táblaszegély területével csökkentett
területre?
2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell.
Az ügyfél őszibarack és szilva ültetvénnyel rendelkezik, összesen 5 hektáron.
Az ültetvény fiatal, 2020-ban fordult termőre, az extenzív gyümölcstermesztés
támogatás feltételeinek megfelel. Ebben az évben azonban az ültetvény fele eladásra
kerül. A szerződésben foglaltak szerint az ügyfél fogja az ültetvényt
szeptember 30-ig használni, arról még betakarítja a gyümölcsöt, majd értékesíti.
Az új tulajdonos viszont ki fogja vágni a fákat, a takarítási munkálatok valószínűleg
októberben elkezdődhetnek. Igényelhető-e ebben az évben a területre BISS, CRISS,
illetve az extenzív gyümölcs támogatás?
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.
Nem termelő elemként elszámolt zöldugar esetében lehet-e igényelni szálas
kiegészítőt?
A gyakorlatban nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a szálas takarmánynövények támogatása esetében feltétel, hogy a mezőgazdasági termelő
- az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri vagy
- ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri kaszálást végezzen.
Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni, eddig is az volt
benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné
visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni,
és ha igen, akkor hogy kell beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként
beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött
igénylést. Nem írható be szamócának se, mert jelenleg nincs benne, és június
9-ig se lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.
Tejhasznú támogatásban résztvevő állatoknak kell-e minden évben elleniük,
illetve ugye itt is kötelező a termékenyítések során szakszerű apaállat
használat, azaz a születendő borjúhoz tartozzon szakszerű apaállat?
Nem kell, legalább egyszer ellett megfogalmazást alkalmaz a jogalkotó is. Tejhasznú esetén nincs szakszerű apaállat használat vizsgálva.
Húshasznú anyatehén támogatás esetében a kiesést hány napon belül
kell az ENAR-ban rögzíteni?
7 nap (3 napon belül kell jelenteni az ENAR felelősnek, az ENAR felelősnek pedig 4 napja van az átvezetésre).
Hízott bika támogatási jogcím esetében már az EK benyújtásakor
igazolni kell az apaállatot, vagy a MÁK később vizsgája ezt és kéri be a gazdától?
Nagyon sok termelőm nem tudja ezt majd igazolni egyéb okok miatt, milyen szankcióra számíthat?
Milyen igazolásokat fogad el az Államkincstár? Egyéb jogcím például anyatehén
támogatás esetében is szükség van apaállat igazolásra?
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
Húshasznú anyatehéntartás támogatás esetében a kiesés pótlást
hogy kell szabályosan átvezetni?
Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, nem ideértve a vis maior esetét.
Ha egy ügyféltől vásárlok fiatal bikát és azt később szeretném
vágóhídra eladni (és több mint két hónapig az én tenyészetemben van
és 9 hónapot betöltötte az egyed), akkor igénybe tudom venni a hízott bika támogatást?
(Az apaállat használat miatt merült fel a kérdés)
Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.
Mi a teendő abban az esetben, ha állatalapú támogatások esetében a gazdálkodónak
a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítést követő napon
lesz kiesése az állományban (elhullás, lopás…) mi a teendő?
A 7 napos kijelentési szabály ekkor is érvényes.
