Gyakori kérdések kategóriái

Az AÖP igénylése esetén a támogatásra jogosult területnek el kell érnie a 0,25 ha-os táblaméretet, illetve jogosultnak kell lennie a BISS alaptámogatásra is. Az ennél kisebb méretű táblák AÖP támogatásra nem jogosultak. Ugyanakkor ha a termelő az adott földhasználati kategóriában a teljes kategóriára kiterjedően teljesítendő gyakorlatot vállalt, akkor azt minden egyes táblán be kell tartani – függetlenül attól, hogy az adott tábla AÖP és BISS támogatásra jogosult-e. Pl. ha a szántó földhasználati kategóriában választotta a talajtakarásos gyakorlatot, akkor azt minden egyes szántó táblán be kell tartani. Azokon is, amelyek 0,25 ha-nál kisebb területűek. 

Igen, teljesítheti. Ebben az esetben azonban a főnövény tarlóját fenn kell hagyni, és legfeljebb a takarónövény vetése előtt 15 nappal kell beforgatni. Ebben az esetben a tarló beforgatásától számít a 15 nap.
Ebben az esetben az Egységes kérelemben is be kell jelenteni a tarló beforgatásának dátumát (a felület kérni fogja a dátumot).

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúra talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes állandó kultúra területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Állandó kultúra talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes állandó kultúra területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe. 

Úgy kell kijuttatni, ahogy az engedélyokiratban szerepel. Ha 3-4 alkalmas kijuttatás szerepel benne, akkor ez azért van, mert így bizonyult hatásosnak. (Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez igazodni lehet. Ne kezeljük tehát egy szinten egy weboldal ajánlásaival!) Aki nem kívánja úgy használni a készítményt, ahogy azt az engedélyokirat optimálisnak tartja, ne ezzel próbáljon az AÖP-ben gyakorlatot teljesíteni. 

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

A biotrinsic és a vixerán valóban mikrobiológiai készítményként engedélyezett, de felhasználásukból és kijuttatásukból adódóan AÖP-ben csak növénykondicionálóként elszámolhatók. A biotrinsicet csávázásra használják, míg a vixerán állományban használható. A mikrobiológiai gyakorlatnál a csávázószerként történő használat és állományra történő kijuttatás tiltott. A titan és phylazonit trichon felhasználási és kijuttatási jellege miatt lehet mindkettő gyakorlat esetén használható. Azaz mindig a készítmény lista az irányadó, ahogy a rendelet is ezt említi.

Igen, ugyanazt az elvet követjük idén AÖP-ben, mint CIS-ben.

A két táblát külön-külön kell bejelenteni, de az őket elválasztó sáv nem önálló tábla, hanem valamelyik tábla része. Illetve olyan eset is előfordulhat, hogy mindkét tábla tartalmaz elválasztó sávot.

A 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 13. § (4) bekezdése szerint ha két szomszédos táblán – beleértve a különböző mezőgazdasági termelők által művelt táblákat is – ugyanazon növényfaj vagy magkeverék vetése történik, a táblák elkülönítése érdekében legalább 2 méter szélességű bevetetlen vagy legfeljebb fűfélékkel vagy a 3. melléklet szerinti, a szomszédos táblától eltérő, legalább 8 növényből álló méhlegelő növények keverékével bevetett területet kell biztosítani a táblák között. A blokk méretétől függetlenül szükséges a táblák elkülönítése a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 13. §-ban leírtak figyelembevételével.

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Igen

Az AÖP gyakorlat módosítására a táblák esetében van lehetőség, például mikrobiológiai készítmény kijuttatásánál. Ha gazdálkodó nem arra a táblára vállalta a gyakorlatot, áthelyezheti másik táblára, sőt, akár szeptember 30. után is módosíthatja. Ha kiderül, hogy egy szántó valójában gyepterület, és kedvezményezett évi egyszeri kaszálást választott gyepterületen, akkor a hasznosítás gyepre történő módosítása esetén automatikusan a gyep hasznosításhoz igazodik. Amennyiben nem az ügyfél vagy meghatalmazottja változtatja meg a hasznosítási kódot, hanem például a helyszíni ellenőr állapítja meg, hogy nem kukorica, hanem gyep található a területen, akkor csak a megállapított hasznosítás lesz gyep, nem az igényelt hasznosítás. Ebben az esetben a szántós gyakorlatvállalás marad érvényben a területen. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek lesz egy gyep táblája, ahol szántós gyakorlatot vállalt, és így nem lesz lehetősége a 100%-os gyakorlat teljesítésére.

Nem, az Európai Unióban nem engedélyezett hatóanyagokat tartalmazó készítmények az AÖP programban részt vevő területeken szükséghelyzeti engedéllyel sem használhatók!

Az AÖP-ben használható növényvédőszer-hatóanyagok és növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi. Ezt év közben változtatni nem lehet. Tehát az év közben újonnan engedélyezett szerek a következő évben kiadott szerlistán jelennek majd meg. 

Az AÖP keretében használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Amennyiben a mezőgazdasági termelő legfeljebb egy, gyakorlat teljesítése alól nem mentesített területekkel rendelkező földhasználati kategóriáján nem teljesíti a minimum 2 pontot, abban az esetben a támogatás előírásainak nem teljes gazdaságra történő betartása miatt csökkentett támogatási összeg kerül megállapításra. (részleges teljesítés miatti támogatáscsökkentés)
 

Igen. Ám a kijuttatásnak az idei évben kell történnie.

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel
kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

Nevezett gyakorlatok keretében felhasznált készítmények beszerzési időpontja csupán annyiban releváns, hogy a kijuttatáskor a készítménynek a felhasználhatósági időn belül kell lennie. Felhasználható tehát pl. olyan készítmény a tárgyév tavaszán, amelyet ugyan tárgyévet megelőző év nyarán szereztek be, de felhasználhatósági ideje tárgyév végéig tart. Egy másik fontos szabály, hogy a készítmények kijuttatásakor az AÖP igénylés naptári éve számít, s nem az, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt termeszt a gazdálkodó a területen. 

Amennyiben olyan családtagok a kérelmezők, akik nem alkotnak ÖCSG-t, illetve nem áll fenn esetükben a 17/2024. AM rendelet 15.§ (7) bekezdés b) pontjában felsorolt egyik viszony sem (termeltető, ÖCSG, termelői integrációs szervezet, termelői csoport, termelői szervezet), úgy a megfelelő mennyiségű készítmény átruházásáról ugyanolyan módon kell gondoskodniuk adás-vételi vagy ajándékozási szerződés megkötése mellett, mint ami a fent említett paragrafus (4) bekezdés b) pontjának ba)-bc) pontjaiban előírt (tehát szerződés + átadott mennyiséget igazoló dokumentum + eredeti számla másolata). 

Amennyiben a kijuttatásokat agrotechnikai bejelentésként megtették év közben, akkor ezen kijuttatásokhoz kapcsolódóan alkalmazott dózisok alátámasztására alkalmas a kérdésben szereplő számlamelléklet. 

Nem kizárólag a göngyöleg fogadható el, a kísérő dokumentumok megléte is elfogadható. Amennyiben a göngyöleggel a kísérő dokumentumokat is le kell adni, abban az esetben kérjük, hogy leadás előtt készítsen másolatot belőlük.
Amennyiben göngyöleggel kívánja igazolni a felhasználhatósági idejét, abban az esetben kérjük, hogy a göngyölegről készítsen fotót. Az ellenőrzés keretében a fényképet fogja kérni a Nemzeti Kifizető Ügynökség.

Állandó kultúra sorköz gyepesítésnél nem szükséges vetőmag számla AÖP-ben, jelölheti a gyakorlatot.

Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

Az AÖP egységes összegű támogatás. Minden termelő, minden egyes hektáron ugyanannyi támogatást kap. A hektáronkénti támogatás összege a részt vevő, és a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesítő hektárok számától függ országosan. Nem lehet kevesebb 60 eurónál, s nem lehet több 105 eurónál. Nem jár tehát több támogatás a több pont értékű vállalásokért. Minimum 2 pontot kell vállalni és teljesíteni az AÖP támogatásért földhasználati kategóriaként.

Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha vállal és teljesít gyakorlatot. ill. betartja a követelményeket.

Nem vállalhat minden gyakorlatot. Az AÖP rendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén is elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimum 2 pontot össze kell gyűjtenie minden, programban részt vevő földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.

A jogszabály értelmében földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont megjelölésre van lehetőség, amennyiben ebből legalább kettő pontot teljesít az ügyfél, jogosulttá válik az AÖP támogatásra az adott földhasználati kategóriában.

Igen, ha szeretné a gazdálkodó igénybe venni a kifizetést. Ha nem szeretné igénybe venni, akkor nem kell választani 10 ha fölött sem.

Igen, pontosítás keretein belül megtehető.

Igen, a permetezési napló benyújtás kötelező az AÖP keretében. Ezt megteheti az Egységes kérelem keretében vagy az elektronikus Gazdálkodási napló permetezési napló részében.
Amennyiben nem alkalmaz egy tábláján sem növényvédőszert, abban az esetben nemleges nyilatkozattal teljesítheti a kötelezettséget mind az Egységes kérelemben mind pedig az eGN keretében.

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetjük ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

A növényvédőszer korlátozással nem érintett gyakorlatok választása esetén az AÖP keretében nincs előírás azzal kapcsolatban hogy milyen növényvédőszereket alkalmazhat.

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP nem termelő tájképi elemek kijelölése gyakorlataiban elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

A vetési időpontnak azt kell írni, amikor az a növény elvetésre került, aminek a tarlója vagy pihentetett területe megmaradt. PIH01 kódot most már lehet használni, a TAR10 kód, csak az AÖP nem termelő terület kijelölése gyakorlatnál választható. A betakarítási idő az lesz, amikor magát a pihentetett területet kiműveli, azaz megszünteti a pihentetett mivoltát.

A Biomass Kappa oltóanyag felhasználása komposztálásra van engedélyezve, tarlóbontásra nincs engedélye, ezért nem került fel az AÖP listára.  Az AÖP-ben a komposztálás nem szerepel.
A Biomass Kappa oltóanyaggal oltott BIOMASS Super Biofauna komposzt kijuttatása nem fogadható el AÖP teljesítésnek.  A komposzt nem mikrobiológiai készítmény.
Az oltóanyag a komposztálási folyamathoz szükséges. Az oltóanyag és a kész komposzt mikroorganizmus összetétele és mennyisége nem azonos.  A komposzt készítmények engedélyezésekor a hatóság nem vizsgálja, hogy a kész komposztnak milyen a mikrobiológiai tulajdonsága, milyen mikroorganizmusok vannak benne és milyen számban. 

Hasznosításként az adott évi főnövényt, vagyis a napraforgót jelölje meg a táblán és ehhez kapcsolódóan igényelje a mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyakorlatot, valamint a hozzá tartozó agrotechnikai műveletet. A kijuttatás tényleges időpontját adatváltozás keretében kell bejelenteni a főnövény vetési és betakarítási dátuma mellett.

A készítmény kijuttatásához kell viszonyítani az egyéb feltételeket. Tehát, ha van egy olyan feltétel az engedélyokiratban, miszerint azonnal be kell forgatni, vagy a tarlót be kell forgatni, akkor ugyanazon a dátumon kell lennie mind a két műveletnek.

Amennyiben egyáltalán nem juttat ki olyan készítményt, ami a tiltólistán szerepel, úgy igen, teljesül a vállalás.

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető. 

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezés naptári évében történt. 

Igen

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP) szerepel előírásként a legeltetéses gyakorlat kapcsán. Azonban a gyakorlat gyepterületen választható. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs. 

Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami leginkább jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia. Az egységes kérelem felületén kell nyilatkozni arról, hogy a gazdálkodó a gyakorlatba bevont táblákon egyik vagy másik legeltetési módot fogja folytatni a legeltetési időszakban, a legeltetni szándékozott állatfajok megjelölésével egyidejűleg.
A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre.
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő. 

Az AÖP támogatás keretében az ENAR ellenőrzés során minden bejelentett legeltethető állatot figyelembe veszünk. Nincs szükség arra, hogy az egyéb intézkedésben elszámolt állatokon felül legyen meg a 0,2 állategység hektáronként.
Kivételt képez ez alól az, hza a mezőgazdasági termelő részt vesz a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti intézkedésben. Ebben az esetben az intézkedésben támogatható szarvasmarha fajták egyedei a Pásztoroló illetve szakaszos legeltetés gyakorlatban nem vehetők figyelembe a legeltethető állatállomány megállapítása során.

A fűhozamnak megfelelően természetesen lehetséges, hogy egy területet többször is legeltet.

Ha az ültetvény jogosult a területalapú támogatásra, akkor AÖP-öt is igényelhet. Sorköztakarás módja lehet évelő kultúra vagy gyep. Nem baj, ha nem telepített. A növénytakaró szárzúzással történő karbantartása megfelelő.

Az AÖP keretében elfogadott készítmények listái megtalálhatóak a kap.gov.hu oldalon az IH közlemények között.   (https://kap.gov.hu/ihkozlemenyek) A kijuttatás dózisát az adott készítmény felhasználási és engedélyezési dokumentumának megfelelően kell meghatározni. Emlékeztetünk továbbá, hogy a gyakorlatok keretében kizárólag a tárgyévben kijuttatott mennyiségek vehetők figyelembe.

Szántós hasznosítás esetén továbbra sem lesz lehetőség kaszálás bejelentésre.
Amennyiben a területen nem vetett keverék, vagy túlságosan elgyepesedett keverék (régen elvetett kultúra melyen felülvetés nem történt) van, és így a területen gyepalkotó növények túlsúlya látható, abban az esetben ideiglenes gyepként kell igényelni.

A „kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata” gyakorlat választása esetén a gyakorlat szempontjából nincs tiltva a legeltetés. Azonban fontos, hogy a gyakorlat azzal teljesül, ha a mezőgazdasági üzem valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal a termelő a gyakorlat szabályainak megfelelő kaszával kaszál. A gyakorlat vállalása a kaszálásokra vonatkozóan állít tilalmat egyéb kaszálóeszközök használatára. Legeltetésre nem. Fontos ilyen esetben az alapkövetelményeknek a túllegeltetésre vonatkozó szabályainak betartása.

Amennyiben a karbamidos gyakorlatot valamint a talaj és növénykondicionálószeres gyakorlatot is választotta, akkor mindkettő gyakorlat szabályaira figyelemmel szükséges a szerek kijuttatása, amennyiben a talajkondícionáló szer karbamid tartalmú, úgy a karbamidos gyakorlat szabályainak megfelelően kell kijuttatni.

A bedolgozásnak ez lehet egy lehetséges módja, hogy a vetőmaggal együtt a karbamid műtrágya a talajfelszín alá kerül. És el is fogadja a felület, hogyha meg van adva a vetési dátum és a kijuttatási dátum egy napra esik.

Az AÖP gyakorlatok sokfélesége ad mindenkinek kellő mozgásteret. Minden karbamid tartalmú műtrágyára vonatkozik az a szabály, hogy vagy azonnali bedolgozást kell alkalmazni vagy a Nemzeti Irányító Hatóság közleményében közzétett listában szereplő ureáz gátló készítményt kell használni. További szabály, hogy a műtrágyából és egyéb karbamid tartalmú készítményből származó összes nitrogén hatóanyag hektáronként minimálisan 35 kg, maximálisan 90 kg lehet.

A karbamid tartalmú lombtrágya esetében azt kell megvizsgálni, hogy az engedélyokirata szerint az műtrágya vagy sem. Ha műtrágyaként került forgalomba, akkor az azonnali bedolgozás (vagy ureáz gátló készítmény alkalmazása) ÉS a hatóanyag mennyiség is számít. Ha viszont nem műtrágyaként, hanem pl. növénykondícionálóként került forgalomba a készítmény, akkor csak a hatóanyag-számításnál kell figyelembe venni, az azonnali bedolgozás (vagy ureáz gátló készítmény alkalmazása) nem vonatkozik rá.

Igen, de kizárólag abban az esetben ha a szilárd vagy akár folyékony halmazállapotú készítmény mellett a Nemzeti Irányító Hatóság közleményében közzétett listában szereplő ureáz gátló készítményt is alkalmazunk. Ennek hiányában kizárólag bedolgozással lehet kijuttatni a karbamid műtrágyát, ami nem megengedett álló kultúrában.

EK felületen.

Fontos leszögezni, hogy a gyakorlattal nem a karbamid műtrágya használatát szeretnénk ösztönözni, hanem azt, ha valaki karbamid műtrágyát használ, akkor azt legalább környezetkímélő módon tegye. A gyakorlatot az a gazdálkodó választhatja, aki szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó ennél nagyobb területen juttat ki karbamid műtrágyát, akkor azon az egész területen a rendeletben leírtaknak megfelelően kell tegye az AÖP-ben való megfeleléshez. 

Az adott földhasználati kategóriában ezt a gyakorlatot választónak a területének legalább 5%-án szükséges karbamid tartalmú műtrágya kijuttatása. Minden olyan táblán és minden olyan kezelésnél be kell tartani a gyakorlat szabályait, ahol karbamid tartalmú készítményt juttatnak ki, tehát a kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyisége nem lehet több ezeken a területeken sem hektáronként 90 kg-nál.

Az idei évben az IH már előreláthatóleg nem fog változtatni a listán.

Ha a termelő ezt a gyakorlatot választja AÖP-ben, akkor valamennyi karbamid tartalmú műtrágya kijuttatására érvényesek annak szabályai.

Helyes a levezetés, ugyanis a vállalás a mezőgazdasági üzem teljes területére vonatkozik. Az 5%-kal a minimum követelményt teljesíti, hogy a gyakorlatot választani tudja. Ugyanakkor a gyakorlat minden olyan területre vonatkozik, ahol karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.

A fej- vagy levéltrágyaként kijuttatott karbamid tartalmú műtrágya használható, de kizárólag akkor, ha a kijuttatáskor a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben szereplő ureáz gátló készítményt is alkalmaznak. 

Igen, minden olyan, az adott földhasználati kategóriába tartozó táblára vállalni kell a gyakorlatot, amelyen karbamid műtrágyát használ az adott évben.

Ha az engedélyokirat alapján a csávászószer nem műtrágya (hanem például növénykondicionáló, mikrobiológiai készítmény), akkor nem vállalható rá a gyakorlat, de növénykondicionáló alkalmazása gyakorlat választható, ha a készítmény szerepel a listában. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a gyakorlat vállalással érintett táblán a karbamid tartalmú műtrágyával és karbamid tartalmú készítménnyel (csávázószer) kijuttatott hatóanyag megfeleljen a határértéknek (min. 35 kg, max. 90 kg N.)

Jelenleg a Limus Care-nek nincs érvényes engedélyokirata Magyarországon, ezért nem szerepel a listában. Abban az esetben ha a folyékony karbamid azonnal bedolgozásra kerül és kiválasztásra kerül, hogy nem alkalmazott inhibítort, a gyakorlat választható és elfogadott. Jelenleg nem tervezik a listák bővítését.

Igen, lehet. Az ültetvényekben felhasználható növényvédőszerek az AÖP keretében kizárólag a méhbarát növényvédelemre irányuló gyakorlatban vannak korlátozva. Az ültetvényeken a méhbarát gyakorlat keretében használható szerek listáját minden év február 1-ig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Ha a terület a gazdálkodón kívülálló okok, pl. kisajátítás miatt csökkent, akkor a gyepet nem ő törte fel, így nem sértette meg a feltételeket sem. Ugyanakkor az eljárásban ezt neki kell igazolnia.

választhatja

Az AÖP rendelet 20. § (2) bekezdése alapján „a gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.” Az erdőtelepítés kimeríti a más hasznosítássá történő átalakítás esetét. Ezért az ügyfél idén nem tudja teljesíteni az AÖP-ben a gyepmegőrzéses gyakorlatot. Javasolt fontolóra venni mégis az alternáló kasza használatára irányuló gyakorlatot. Annak teljesítéséhez ugyanis nem szükséges saját alternáló kaszát tulajdonolni; a kaszálás bérmunkában is elvégeztethető. Hangsúlyozzuk, hogy érdemes megoldást találni az ügyfél gyepterületeire. Ha nem teljesít 2 pont értékű gyakorlatot az 5 hektár feletti gyep földhasználati kategóriában, úgy a többi földhasználati kategóriában sem lesz kifizethető az AÖP támogatása.

Igen.

Itt a konkrét adatok birtokában lehet megítélni, hogy az ügyfél állandó gyep területének változása megfelel-e az AÖP rendelet 20. § (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.

Igen, választhatja, sőt, az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat
 

Az AÖP-ben a „Natura 2000 gyepterület” és az un. „egyéb gyepterület” külön kategóriát jelent. A gazdaság 40 hektár Natura 2000 gyepére nem kötelező választani gyakorlatot, a 10 hektár egyéb gyepre viszont kötelező, amennyiben szeretne az AÖP-ben részt venni.
Natura 2000 gyep és egyéb gyepterületre vonatkozóan a gazdálkodó választhatja ugyanazt a gyakorlatot is akár, de kategóriánként különbözőt is. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy ha a 40 ha Natura 2000 gyepre nem vállal és teljesít gyakorlatot, akkor erre a 40 ha-re AÖP támogatást sem vehet igénybe.

Nem, amennyiben mindkét földhasznlati kategóriában választja a gyakorlatot, abban az esetben mindkét földhasználati kategóriában kell fotót benyújtani.

A mezőgazdasági termelő az AÖP támogatási programban a mezőgazdasági üzemének teljes területével vesz részt. Ezekre gyakorlatot választ és teljesít. Ha az üzemen belül vannak olyan területek, melyek a mentesített területek közzé tartoznak (a fent felsorolt területek ezek), azokra nem kell gyakorlatot vállalnia ha nem akar, így ezekre támogatást sem kap. Ha ezekre is szeretne támogatást kapni, akkor ugyanúgy gyakorlatot kell vállalni és teljesítenie 2 pont értékben földhasználati kategóriánként.

Igen.

Igen.

Ezen esetekben is szükséges a fénykép elkészítése.

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

A példában szereplő gazdaság valamennyi földhasználati kategóriája mentesülő kategóriába tartozik. Tehát nem kötelező rájuk gyakorlatot vállalni, illetve a termelő szabadon eldöntheti, hogy melyikre vállal és teljesít gyakorlatot. Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy amennyiben nem vállalnak gyakorlatot egy adott földhasználati kategóriára, abban az esetben az AÖP-ből támogatást sem kapnak. A rendelet 4.§ (5) és (6) bekezdései értelmében a termelő csak akkor jogosult támogatásra AÖP-ben, amennyiben vállal gyakorlatot, és azt teljesíti. Amennyiben területméret vagy földhasználati kategória okán mentességet élvez a terület, az nem azt jelenti, hogy arra a területre vonatkozóan vállalás és teljesítés nélkül a támogatás kifizethető. Összegezve: gyakorlat teljesítés nélkül nem vehető igénybe a támogatás. 

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

A lucerna és a zöldugar szántó hasznosítású növények, ezért a szántó földhasználati kategóriában szükséges gyakorlatokat vállasztani.

Igen, választhatja a gazdálkodó a gyakorlatot. A Forgatás nélküli talajművelés gyakorlat előírásait kizárólag a tárgyév január 1. és december 31. közötti időszakban kell betartani.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tárgyév egészében, vagyis a főnövényt követő növények (másodvetések, őszi vetésű, következő évi főnövények esetén) is be kell tartani a gyakorlat előírásait.
 

Amennyiben sorközművelésre alkalmazzák a kultivátort, akkor sorközművelést kell jelölni az eGN-ben.

A fejtrágyázás tápanyag utánpótlás, nem minősül talajművelési műveletnek. A Forgatás nélküli talajművelés gyakorlat keretében a talajművelés bejelentése kötelező, ezért a fejtrágyázást nem szükséges bejelenteni.

Az AÖP kizárólag a forgatás nélküli taljművelés gyakorlat során korlátozza a glifozát hatóanyagú szerek használatát. A glifozát tartalmú készítmények ezen gyakorlattal érintett területeken kizárólag évente egyszer gyomszabályozási célból használhatóak.

Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni (eke tilos, 10 cm-nél mélebb tárcsázásra nincs lehetőség).

Igen, minden, 17/2024. (IV.9.) 8. melléklet szerinti talajművelési munkálatot be kell jelenteni.

Amennyiben AKG keretében talajművelés nélküli termesztéstechnológia alkalmazására vállalt kötelezettséget, így a zöldtrágyaként vetett növényt is ezen technológia alkalmazásával kell beforgatnia, abban az esetben nem lehet forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választani a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 18.§ (8) e) pontja értelmében.

A gyakorlat teljesítéséhez a tárgyévben elvégzett műveleteket kell figyelembe venni. A vállalás azt jelenti, hogy Ön idén (ebben a naptári évben) nem alkalmaz forgatással járó talajművelést a gyakorlatba bevont táblákon.

A műtrágyázást trágyázásként kell bejelenti az EK felületen, gazdálkodási naplóban megfelelő a műtrágyázás. Agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában valamennyi, tárgyévben elvégzett, a 17/2024. (IV.9.) 8. melléklet szerinti talajművelési munkálatot. Fejtrágyázást azonban nem szükséges bejelenteni, mert csak a talaj bolygatásával járó műveletek bejelentése kötelező.

Az AÖP-ben a szerhasználattal összefüggő gyakorlatok esetén a kijuttatáskor az engedélyokiratok szerinti kijuttatás az ami elfogadható. A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni. 

EK felületen be kell jelölni.

Támogatásra jogosultság szempontjából elegendő az EK felületre történő rögzítés, azonban felhívjuk figyelmét, hogy vannak támogatási rendszeren kívűli előírások, amik szerint mindenképpen szükséges bizonyos permetezési adatot a gazdálkodási naplóba felvezetni. 

2024-től AÖP esetén már nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése, az elektronikus permetezési napló esetén is választható, hogy a NéBIH honlapján elérhető felületen (a web GN részeként) vagy a Kincstár honlapján található egységes kérelem (alapkérelem, adatváltozás) felületén adja meg az adatokat.  Az elektronikus, a ÉBIH felületén található web-GN vagy papír alapú gazdálkodási napló vezetése azonban kötelező, amennyiben a kedvezményezett a Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken illetve Nem termelő tájképi elemek és területek emelt szintű kijelölése szántóterületeken elnevezésű gyakorlatot választotta.

Az engedélyokiratban meghatározott gyakorisággal kell felhasználni.

Minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni, mert roppant eltérő élethelyzetek, s vele együtt egészen bonyolult jogalkalmazási szituációk állhatnak elő. Ugyanakkor vannak általános elvek, amelyek a legtöbb esetben irányadóak:
Földterület év közbeni átruházása kapcsán fontos leszögezni, hogy támogatásban az részesülhet, aki az egységes kérelmet beadta, legkésőbb június 10-ig, és a beadás napján jogszerű földhasználónak minősül.
Amennyiben az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodónak év közben az AÖP vállalással érintett területén tulajdonjog- vagy bérleti jog átruházás történt, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az új tulajdonos vagy bérlő azonnal az új jogszerű földhasználó is lesz. A polgárjogi szerződésben számos kitételt tehetnek a felek, mint pl. a késleltetett birtokba lépés. Sőt, ha a jogszerű földhasználata megszűnik az eredeti földhasználónak, még így is támogatásra jogosult maradhat, amennyiben a gyakorlat vagy gyakorlatok teljesítése tárgyévben az AÖP előírásai szerint megvalósulnak a jogszerű földhasználó változásától függetlenül.

Minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni, mert roppant eltérő élethelyzetek, s vele együtt egészen bonyolult jogalkalmazási szituációk állhatnak elő. Ugyanakkor vannak általános elvek, amelyek a legtöbb esetben irányadóak:
Földterület év közbeni átruházása kapcsán fontos leszögezni, hogy támogatásban az részesülhet, aki az egységes kérelmet beadta, legkésőbb június 10-ig, és a beadás napján jogszerű földhasználónak minősül.
Amennyiben az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodónak év közben az AÖP vállalással érintett területén tulajdonjog- vagy bérleti jog átruházás történt, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az új tulajdonos vagy bérlő azonnal az új jogszerű földhasználó is lesz. A polgárjogi szerződésben számos kitételt tehetnek a felek, mint pl. a késleltetett birtokba lépés. Sőt, ha a jogszerű földhasználata megszűnik az eredeti földhasználónak, még így is támogatásra jogosult maradhat, amennyiben a gyakorlat vagy gyakorlatok teljesítése tárgyévben az AÖP előírásai szerint megvalósulnak a jogszerű földhasználó változásától függetlenül.

Választhat az állandó kultúra földhasználati kategória esetén elérhető gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma  – 1 pont
3. Biológiai ágens vagy feromon légtértelítési eszköz alkalmazása  – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása   – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása  – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata  – 1 pont

Igen. Az AÖP-s legeltetéses gyakorlatok ugyanis tartalmaznak olyan többlet-előírásokat, amelyek túlmutatnak az AKG előírásain.

Nem kell választani azon gyakorlatot, mely során nem termelő elem vagy terület kijelölése a gyakorlat vállalása. 

A példa megítéléséhez szükséges volna több adatra. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

Talajtakarás szántóterületen c. gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni.
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
- táblaméret korlátozás
- forgatás nélküli talajművelés
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül
- 10 cm-es tarló meghagyása 
-Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóterületeken gyakorlat olyan módon történő teljesítése, hogy a készítményt szármaradványokra juttatták ki, majd azokat a talajba keverték nem teljesíthet őAKG zöldtrágyázással együtt, melléktermék beforgatásával együtt és zöldtrágyázás céljából vetett másodvetés beforgatásával egyidejűleg.

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

Az Egységes Kérelem indulása elött elvégzett agrotechnikai műveletek elfogadásra kerülnek a 20 napon túli bejelentés esetén is. Kérjük, hogy az Egységes Kérelem beadó felületen az agrotechnikai műveletek tényleges elvégzésének időpontját adja meg.

Az alapkérelem benyújtására nyitva álló időszakban benyújtott utolsó kérelem számít alapkérelemnek, tehát a másnap bejelentett agrotechnika elfogadásra kerül. A benyújtási időszak előtt elvégzett agrotechnikák bejelentésére egészen a benyújtási időszak végéig lehetőség van, azt követően erre már nem lesz lehetőség.