Gyakori kérdések kategóriái

2024. évtől a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 15. § (9). pontja értelmében kell teljesíteni a gyakorlatot lábon álló kultúra esetében. Fontos megjegyezni, hogy lábon álló kultúrának tekintünk mindent, ami el van vetve.

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt. Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP másik gyakorlatában (nevezetesen a 10%-os nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlat keretében) elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.
-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.
-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás. 

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe. 

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Igen

A két táblát külön-külön kell bejelenteni, de az őket elválasztó sáv nem önálló tábla, hanem valamelyik tábla része. Illetve olyan eset is előfordulhat, hogy mindkét tábla tartalmaz elválasztó sávot

Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. 

Igen. Hiszen mi úgy tekintjük az szükséghelyzeti engedélyeket, mint a rendes forgalomba hozatali engedélyeket: feltétel nélkül igazodunk az engedélyező hatóság döntéséhez. Az ugyanakkor a termelő felelőssége, hogy minden tekintetben betartsa a szükséghelyzeti engedélyben foglaltakat. Emlékeztetünk továbbá, hogy kizárólag olyan készítmények felhasználása fogadható el ilyen esetekben is, amelyek eleve rajta vannak az adott AÖP gyakorlathoz tartozó készítménylistán a Nemzeti Irányító Hatósági közleményben.

A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen, ki van tiltva.

Igen, lehet. Az ültetvényekben felhasználható növényvédőszerek az AÖP keretében kizárólag a méhbarát növényvédelemre irányuló gyakorlatban vannak korlátozva. Az ültetvényeken a méhbarát gyakorlat keretében használható szerek listáját minden év február 1-ig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Az AÖP keretében használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető. 

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

A példában rendelkezésre bocsátott adatok alapján igen.

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

Úgy kell kijuttatni, ahogy az engedélyokiratban szerepel. Ha 3-4 alkalmas kijuttatás szerepel benne, akkor ez azért van, mert így bizonyult hatásosnak. (Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez igazodni lehet. Ne kezeljük tehát egy szinten egy weboldal ajánlásaival!) Aki nem kívánja úgy használni a készítményt, ahogy azt az engedélyokirat optimálisnak tartja, ne ezzel próbáljon az AÖP-ben gyakorlatot teljesíteni. 

Igen van, 2024-ben a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat keretében a nem termelő tájképi elemek és a HMKÁ 8. szerinti parlagon hagyott területek – ide nem értve az AKG keretében létrehozott zöldugart – együttes arányának 2024-ben csupán a kötelezettségalap 1%-át kell elérnie. 

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat a a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban vesszük figyelembe. 

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.

Igen

Igen.

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez. 

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia. A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre. Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP)  a legeltetéses gyakorlatok kapcsán szerepelnek előírásként. Azonban a gyakorlatok gyepterületen választható gyakorlatok. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs. 

Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő. 

2024-től új földhasználati kategóriaként szerepel a különleges állandó kultúra. A különleges állandó kultúrák közé a 17/2024 AM rendelet szerinti  rövid vágásfordulójú sarjaztatásos energetikai ültetvények, vagy a mezőgazdasági területeken EMOGA vagy EMVA forrásból létesített ipari faültetvények, valamint az energianád-, olasznád- és szilfiumfajok. 
Különleges állandó kultúrákban választható gyakorlatok:
- Méhekre veszélyes szerek használati tilalma állandó kultúrában
- 12% alatti lejtésű területeken az állandó kultúrák talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével
- Állandó kultúrák talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel

A kaszálásos gyakorlat választása esetén a gyakorlat szempontjából nincs tiltva a legeltetés. Azonban fontos, hogy a gyakorlatok a gyakorlatok előírásainak teljesítésével teljesülnek. 

Amennyiben a gazdálkodó a „Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata” gyakorlatot választja, akkor a mezőgazdasági üzem – adott földhasználati kategóriájába tartozó – valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal kell kaszálnia, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használatával kell megvalósítania.

2024. évtől a gyakorlatot lábon álló kultúra esetében a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet 15. § (9). pontja értelmében kell teljesíteni. Fontos megjegyezni, hogy lábon álló kultúrának tekintünk mindent, ami el van vetve.

Igen. Ám a kijuttatás időpontja nem haladhatja meg a felhasználhatósági időt, illetve a kijuttatásnak az idei évben kell történnie.

EK felületen, agrotechnikai műveletként

Fontos leszögezni, hogy a gyakorlattal nem a karbamid műtrágya használatát szeretnénk ösztönözni, hanem azt, ha valaki karbamid műtrágyát használ, akkor azt legalább környezetkímélő módon tegye. A gyakorlatot az a gazdálkodó választhatja, aki szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó ennél nagyobb területen juttat ki karbamid műtrágyát, akkor azon az egész területen a rendeletben leírtaknak megfelelően kell tegye az AÖP-ben való megfeleléshez. 

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. 

Igen, ha szeretné a gazdálkodó igénybe venni a támogatást. Ha nem szeretné igénybe venni, akkor nem kell választani.

Az AÖP egységes összegű támogatás. Minden termelő, minden egyes hektáron ugyanannyi támogatást kap. A hektáronkénti támogatás összege a részt vevő, és a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesítő hektárok számától függ országosan. Ez hozzávetőlegesen 80 euró lesz hektáronként, de nem lehet kevesebb 60 eurónál, s nem lehet több 105 eurónál. Nem jár tehát több támogatás a több pont értékű vállalásokért. Minimum 2 pontot kell vállalni és teljesíteni az AÖP támogatásért földhasználati kategóriaként.

Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha tud vállalni, vállal és teljesít gyakorlatot. ill. betartja a követelményeket.

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

Az AÖP igénylése esetén a támogatásra jogosult területnek jogosultnak kell lennie BISS alaptámogatásra, ezáltal el kell érnie a 0,25 ha-os táblaméretet. Az ennél kisebb méretű táblák   támogatásra nem jogosultak. Ugyanakkor ha a termelő az adott földhasználati kategóriában a teljes kategóriára kiterjedően teljesítendő gyakorlatot vállalt, akkor azt minden egyes táblán be kell tartani – függetlenül attól, hogy az adott tábla AÖP és BISS támogatásra jogosult-e. Pl. ha a szántó földhasználati kategóriában választotta a talajtakarásos gyakorlatot, akkor azt minden egyes szántó táblán be kell tartani. Azokon is, amelyek 0,25 ha-nál kisebb területűek. 

A példában szereplő gazdaság valamennyi földhasználati kategóriája mentesülő kategóriába tartozik. Tehát nem kötelező rájuk gyakorlatot vállalni, illetve a termelő szabadon eldöntheti, hogy melyikre vállal és teljesít gyakorlatot. Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy amennyiben nem vállalnak gyakorlatot egy adott földhasználati kategóriára, abban az esetben az AÖP-ből támogatást sem kapnak az adott területre. A rendelet értelmében a termelő csak akkor jogosult támogatásra AÖP-ben, amennyiben vállal gyakorlatot, és azt teljesíti. Amennyiben területméret vagy földhasználati kategória okán mentességet élvez a terület, az nem azt jelenti, hogy arra a területre vonatkozóan vállalás és teljesítés nélkül a támogatás kifizethető. Összegezve: gyakorlat teljesítés nélkül nem jár támogatás. 

EK felületen be kell jelölni.

Igen

Minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni, mert roppant eltérő élethelyzetek, s vele együtt egészen bonyolult jogalkalmazási szituációk állhatnak elő. Ugyanakkor vannak általános elvek, amelyek a legtöbb esetben irányadóak: 
Földterület év közbeni átruházása kapcsán fontos leszögezni, hogy támogatásban az részesülhet, aki az egységes kérelmet beadta, legkésőbb június 10-ig, és a beadás napján jogszerű földhasználónak minősül.
Amennyiben az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodónak év közben az AÖP vállalással érintett területén tulajdonjog- vagy bérleti jog átruházás történt, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az új tulajdonos vagy bérlő azonnal az új jogszerű földhasználó is lesz. A polgárjogi szerződésben számos kitételt tehetnek a felek, mint pl. a késleltetett birtokba lépés. Sőt, ha a jogszerű földhasználata megszűnik az eredeti földhasználónak, még így is támogatásra jogosult maradhat, amennyiben a gyakorlat vagy gyakorlatok teljesítése tárgyévben az AÖP előírásai szerint megvalósulnak a jogszerű földhasználó változásától függetlenül.

Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni. 

Az AÖP gyakorlatok választása önkéntes. Ha a gazdálkodó a forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választja, annak keretében a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án forgatás nélküli művelésmód alkalmazása szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyag használat mellett. Az említett AÖP gyakorlat keretén belül glifozát használata TILOS. Ez a tarlókezelésre is vonatkozik. 

Forgatás nélküli művelés jelentése: olyan művelési mód, amely nem jár a talaj forgatásával. Eke mindenképpen kizárt. A tárcsa akkor, ha 10 cm-nél mélyebben alkalmazzák. Szűkített növényvédelem: Csakis azokat a szereket lehet használni a területen a gyakorlat keretében, melyeket a Nemzeti Irányító Hatóság közzétesz. A felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi. 

Kizárólag a 17/2024 AM rendelet 8. melléklete szerinti talajművelési műveleteket kell bejelenteni.

A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni. 

Az AÖP keretében elfogadott készítmények listái megtekinthetőek itt: https://kap.gov.hu/kozlemeny/2024-02-01/kap-nemzeti-iranyito-hatosag-22024.-szamu-kozlemenye-az-agro-okologiai-program. 
A kijuttatás dózisát az adott készítmény engedélyokiratának megfelelően kell meghatározni. Emlékeztetünk továbbá, hogy a gyakorlatok keretében kizárólag a tárgyévben kijuttatott mennyiségek vehetők figyelembe.

A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági termelőnek ki kell juttatnia legalább egyszer a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án. 

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

Javasoljuk zöld ugar vagy méhlegelő létrehozását.

A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni. 
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül

Ha a mezőgazdasági termelő legfeljebb egy, a gyakorlat teljesítése alól nem mentesített területekkel rendelkező földhasználati kategóriáján nem teljesíti a minimum 2 pontot, abban az esetben a támogatás előírásainak nem teljes gazdaságra történő betartása miatt csökkentett támogatási összeg kerül megállapításra. Részletes szabályai a 17/2024 AM rendelet 5. §. (2) bekezdésében szerepelnek. Az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Az AÖP-ben minden szerhasználathoz kötött gyakorlat esetében az előírás szabályai között szerepel hogy a szert az engedélyokiratával összhangban kell kijuttatni. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben az engedélyokirat vízvédelmi előírást tartalmaz, úgy annak megfelelően kell kijuttatni a készítményt. Számos engedélyokiratban 50 méteres vízvédelmi biztonsági sáv szerepel. 50 méteres vízvédelmi biztonsági sávot előíró engedélyokirat esetén a biztonsági sáv nem haladhatja meg a tábla területének 15%-át, amit az EK felület jelez is a gazdálkodó számára. Amennyiben a tábla a biztonsági sáv miatt nem alkalmas a feltételek teljesítésére, akkor az adott gyakorlat azon a táblán nem vállalható és teljesíthető.