Gyakori kérdések

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

Választhat az ültetvény földhasználati kategória esetén válaszható gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben – 1 pont
3. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben – 1 pont

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.  

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.