Gyakori kérdések
Hogyan nyújtsak be cégnek képet?
Az alkalmazásba történő bejelentkezést pontosan úgy kell csinálni, mint az elektronikus benyújtó felületen.
A fényképet készítő meghatalmazottnak hozzanak létre mobilGAZDA fiókot, ne a cégnek, a meghatalmazott lépjen be KAÜ-vel, majd a bal oldali menüsáv tetején válassza ki a meghatalmazott a képviseltjei közül a céget, így pedig már lehetséges lesz az ügyfélkapuval elérhető menüpontok megnyitása és teljes körű használata a cégnél is, beleértve a fényképkészítés menüpontot is.
Cégek és szervezetek (pl. önkormányzatok), mivel nem tudnak ügyfélkapuval belépni, ezért csak az emelt szintű regisztrációval elérhető funkciókat tudják megnyitni, de például a fényképkészítést vagy az egységes kérelem területadatokat nem, így mindenképp javasoljuk a fenti leírás szerint a meghatalmazottal történő belépést.
A STÉ számítással és igazolással kapcsolatban fontos, hogy a jogosultsági feltételeknek, így a legalább 10 ezer euró STÉ előírásnak történő megfelelés minden esetben a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év alapján történik. A növénytermesztéssel összefüggő üzemméret számítás alapja a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év egységes kérelme - vagyis 2024-es pályázás esetén a 2023. évben benyújtott egységes kérelem (EK) - alapján elfogadott, mezőgazdasági tevékenységből származó üzemméret. Ha a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évre vonatkozóan rendelkezik a felhívás vonatkozó melléklete szerinti „Kormányhivatal igazolása a mezőgazdasági tevékenységgel hasznosított területadatokról” című formanyomtatványon feltüntetett mezőgazdasági tevékenységgel művelt területtel, vagy EK kérelemben nem feltüntetett területtel, akkor rendelkeznie kell a székhelye/lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal által kiállított (ugyancsak a felhívás vonatkozó melléklete szerinti) igazolással, amely tartalmazza az üzemméret számításánál figyelembe vett terület nagyságát és hasznosítási kódját.
Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott
pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni,
és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből
nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá lesz-e szankció, ha ilyen
esetben nem tudja az egyedet pótolni?
A kieső egyedek pótlása nem kötelező, amennyiben pótolni kívánja, úgy be kell jelenteni a kiesés-pótlást. Ha nem pótolja, akkor az egyedeket vissza tudja vonni akár adatváltozás keretében, akár a NÉBIH felé tett bejelentéssel az egyedek tenyészetből való kikerüléséről. Amennyiben sem kiesés-pótlás nem kerül bejelentésre, sem az egyedek visszavonása nem valósul meg egyik módon sem, úgy a birtokon tartási kötelezettség nem teljesülése esetén az érintett egyedek után szankció kerülhet megállapításra, azok számától függően.
Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.
Tavalyi számlám van, ami az ŐCSG egy másik tagjának a nevére lett kiállítva.
Tavaly ezt még nem fogadták el, idén lehet?
Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. Ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentumra is szükség van.
Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi,
tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?
Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.
Amennyiben egy gazdálkodó olyan táblára igényel termeléshez kötött támogatást,
amelynek része egy táblaszegély, akkor a táblaszegély területére is jár a
termeléshez kötött támogatás vagy csak a táblaszegély területével csökkentett
területre?
2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell.
Az ügyfél őszibarack és szilva ültetvénnyel rendelkezik, összesen 5 hektáron.
Az ültetvény fiatal, 2020-ban fordult termőre, az extenzív gyümölcstermesztés
támogatás feltételeinek megfelel. Ebben az évben azonban az ültetvény fele eladásra
kerül. A szerződésben foglaltak szerint az ügyfél fogja az ültetvényt
szeptember 30-ig használni, arról még betakarítja a gyümölcsöt, majd értékesíti.
Az új tulajdonos viszont ki fogja vágni a fákat, a takarítási munkálatok valószínűleg
októberben elkezdődhetnek. Igényelhető-e ebben az évben a területre BISS, CRISS,
illetve az extenzív gyümölcs támogatás?
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.
Nem termelő elemként elszámolt zöldugar esetében lehet-e igényelni szálas
kiegészítőt?
A gyakorlatban nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a szálas takarmánynövények támogatása esetében feltétel, hogy a mezőgazdasági termelő
- az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri vagy
- ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri kaszálást végezzen.
Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni, eddig is az volt
benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné
visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni,
és ha igen, akkor hogy kell beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként
beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött
igénylést. Nem írható be szamócának se, mert jelenleg nincs benne, és június
9-ig se lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.
