Gyakori kérdések

Tavalyi számlám van, ami az ŐCSG egy másik tagjának a nevére lett kiállítva.
Tavaly ezt még nem fogadták el, idén lehet?

Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. Ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentumra is szükség van.

Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi,
tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?

Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.

Amennyiben egy gazdálkodó olyan táblára igényel termeléshez kötött támogatást,
amelynek része egy táblaszegély, akkor a táblaszegély területére is jár a
termeléshez kötött támogatás vagy csak a táblaszegély területével csökkentett
területre?

2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell. 

Az ügyfél őszibarack és szilva ültetvénnyel rendelkezik, összesen 5 hektáron.
Az ültetvény fiatal, 2020-ban fordult termőre, az extenzív gyümölcstermesztés
támogatás feltételeinek megfelel. Ebben az évben azonban az ültetvény fele eladásra
kerül. A szerződésben foglaltak szerint az ügyfél fogja az ültetvényt
szeptember 30-ig használni, arról még betakarítja a gyümölcsöt, majd értékesíti.
Az új tulajdonos viszont ki fogja vágni a fákat, a takarítási munkálatok valószínűleg
októberben elkezdődhetnek. Igényelhető-e ebben az évben a területre BISS, CRISS,
illetve az extenzív gyümölcs támogatás?

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.

Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni, és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá lesz-e szankció, ha ilyen esetben nem tudja az egyedet pótolni?

A 2024. évi kérelmezéstől kezdve kivezetésre kerül a kiesés pótlás intézménye. Ennek oka, hogy a pótlására az uniós jog értelmében a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll. Nem életszerű ugyanakkor azt feltételezni, hogy egy ilyen egyedre a termelő nem nyújt be eleve is támogatási kérelmet.

Ha egy ügyféltől vásárlok fiatal bikát és azt később szeretném vágóhídra eladni (és több mint két hónapig az én tenyészetemben van és 9 hónapot betöltötte az egyed), akkor igénybe tudom venni a hízott bika támogatást? (Az apaállat használat miatt merült fel a kérdés)

Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.

Hízott bika támogatási jogcím esetében már az EK benyújtásakor igazolni kell az apaállatot, vagy a MÁK később vizsgája ezt és kéri be a gazdától? Nagyon sok termelőm nem tudja ezt majd igazolni egyéb okok miatt, milyen szankcióra számíthat? Milyen igazolásokat fogad el az Államkincstár? Egyéb jogcím például anyatehén támogatás esetében is szükség van apaállat igazolásra?

Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni. A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében a kérelmezett egyed apja fajtájának megfelelő, a fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges. Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni, eddig is az volt benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni, és ha igen, akkor hogy kell beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött igénylést. Nem írható be szamócának se, mert jelenleg nincs benne, és június 10-ig se lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.

Az ügyfél őszibarack és szilva ültetvénnyel rendelkezik, összesen 5 hektáron. Az ültetvény fiatal, 2020-ban fordult termőre, az extenzív gyümölcstermesztés támogatás feltételeinek megfelel. Ebben az évben azonban az ültetvény fele eladásra kerül. A szerződésben foglaltak szerint az ügyfél fogja az ültetvényt szeptember 30-ig használni, arról még betakarítja a gyümölcsöt, majd értékesíti. Az új tulajdonos viszont ki fogja vágni a fákat, a takarítási munkálatok valószínűleg októberben elkezdődhetnek. Igényelhető-e ebben az évben a területre BISS, CRISS, illetve az extenzív gyümölcs támogatás?

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.

Háremszerű/szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi, tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?

Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.