Gyakori kérdések
Nem minősül HMKÁ 9 szabályok megsértésének amennyiben az alábbi feltételek mindegyike együttesen teljesül.
A gazdálkodó rendelkezik
természetvédelmi hatósági engedéllyel,
a gyepterület átalakításával nem járó Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott agrárerdészeti rendszer létrehozására vonatkozó támogatói okirattal, és
a támogatói okiratban foglaltaknak megfelelően kerül létrehozásra az agrár-erdészeti rendszer.
HMKÁ 7 esetében évelő szántóföldi kultúrával bevetett területnek kell tekinteni azt a területet, amely olyan keverékkel van bevetve, amelynek legalább egy összetevője évelő növénykultúra.
A tiltott készítmény típusok listája 2026-tól kibővült a mikrobiológiai készítményekkel, következésképpen a MePAR-ban lehatárolt vízvédelmi sávra mikrobiológiai készítmények sem juttathatók ki.
A 2026-os feltételességi rendelet módosítás rendezi a kérdésben szereplő esetet is. A rendeletben felsorolt jogcímek [16/2024. (IV. 9.) AM rendelet 11. § (8) a)-h) pontjai] támogatási okiratának kiállítása és a beruházás megvalósítása között a MePAR-ban vizenyős területként lehatárolt terület változása a termelőnek nem felróható, így a szankció alól mentesül.
Azon termelőket, akik területük teljes egészén vagy annak egy részén ökológiai gazdálkodást folytatnak – függetlenül attól, hogy a terület ökológiai státusza átállt, vagy átállás alatti – úgy kell tekinteni az ökológiai gazdálkodással érintett területük vonatkozásában, hogy automatikusan megfelelnek a HMKÁ 1, HMKÁ 3, HMKÁ 4, HMKÁ 5, HMKÁ 6 és HMKÁ 7 előírásoknak.
A szántóterület, az állandó gyepterületet és állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt területet, beleértve az agrár-erdészeti rendszereket is.
Valóban, 2026-tól a HMKÁ 7 esetében a 30 ha-t meg nem haladó mezőgazdasági területen gazdálkodók mentesülnek az előírás ellenőrzései és jogkövetkezményei alól.
A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők:
A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, a parlagon hagyott területről a pihentetési időszakban a kaszálékot nem lehet lehordani. A parlagon hagyott területen a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt
a) talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is,
b) vadvirágos keverékkel,
c) méhlegelő létesítésével vagy
d) tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával
gondoskodni kell a talaj takarásáról. Pihentetési időszak: tárgyév január 1. és augusztus 31. közötti időszak. A parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem juttatható ki. Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”
A támogathatóság feltétele, hogy a nem védett NPLFA nagysága nem haladhatja meg a táblaméret 50%-át, ugyanis a tábla mezőgazdasági művelésének dominanciája ezzel biztosítható. Viszont ezzel kapcsolatban az ügyfélbarát és egyben NPLFA barát megközelítést követjük. A gazdálkodóknak figyelniük kell, ugyanis, aki arra vonatkozóan kap TMR figyelmeztetést, hogy túlment az NPLFA igénylése a táblaméret 50%-án, haladéktalanul javítsa az igénylését, ugyanis ezt szankciómentesen megteheti. Ha egy gazdálkodó ilyen értesítést kap, akkor ennek a korrekciós, segítő szándékú felszólításnak azonnal tegyen eleget. Abban az esetben viszont, ha mindezek ellenére az NPLFA nagysága az igénylés szerint mégis 50%-nál nagyobb mértékben foglalja el a táblaterületet, akkor a szankcionálási alap az a területnagyság lesz, mellyel túllépte az 50%-ot.
Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).
